Munkásügyi szemle, 1917 (8. évfolyam, 3-24. szám)

1917 / 5-6. szám - Az angol szociális biztosítás

152 Munkásügi/i Szemle számban; míg az orvosi tudomány szerint 1000 lakosra 6 kórházi ágy kellene átlag, Angliában csak 2l/i esik. Különösen vidéken nincs se kórház, se más gyógyulási lehetőség. Ilyen helyeken a dologházak kórházai — 90 ezer ágy összesen — gyakran bennlakó orvos nélkül, szolgálnak gyógykezelésre-. Erre a sokféle autonóm szervezetre épült föl 1911—13-ban az általános kötelező betegség esetére való biztosítás. Az autonóm helyiszervek központi ellenőrzés alá kerültek. Úgy a Friendly Societyk, mint a szakszervezeti betegpénztárak megbízást nyertek az állami betegbiztosítás ügyeinek kezelésére. Ahol ilyen régi szervek nem működtek, az állam előmozdította új »elismert társaságok* keletkezését. Az egyik társaságból át lehet lépni a másikhoz, de ez csak komoly ok miatt ajánlatos. Az átlépés számos formalitással jár. Mindössze körülbelül 20.000 »elismert társaság« — államilag jóváhagyott betegpénztár — működik; az Összes taglétszám kb. 15 millió. Akik ámbár a biztosítási kötelezettség alá esnek, de vagy hanyagságból, vagy beteges állapotuk miatt egy jóváhagyott pénztárba sincsenek fölvéve, az úgynevezett »deposit contributors«, amit talán »kimaradt tagokkal« lehetne fordítani. Ezekről a helyi biztosítási bizottság gondoskodik, de ellátásuk rosszabb, mint a rendes pénztári tagoké. A díjak beszedése bélyegek beragasztásával történik, amit a munkabér kifizetése alkalmával a munkáltató köteles elvégezni. A befizetés férfinél 7 d == 70 fillér, nőknél 60 fillér hetenként, amiből a munkáltató 40, illetve 30 fillért a munkás munkabéréből levonhat. De ha 21 évesnél idősebb munkások napi keresete 106 d. == 1'80 koronánál kevesebb, a- biztosítási díjat egészen a munkáltató és az állam fizeti; akik 1*80—2"40 korona közt keresnek naponként, ezektől csak heti 10 fillért szabad levonni; a kik 3 koronánál kevesebbet keresnek, ezektől 30 fillért szabad csak levonni a rendes 40 fillér helyett hetenkint. Nem tartoznak a törvény alá: 1. A munkások hozzátartozói, ha maguk is nem bérmunkások. 2. Az otthonmunkások. 3. Hatósági alkalmazottak, akikről a hatóság gondoskodik; akik csak természetben kapnak fizetést; a feleség, ha a férjnél dolgozik; részes halászok stb., stb. A betegek kapnak: 1. Orvosi segélyt és gyógyszereket: az orvost szabadon választhatja a pénztári orvosok közül; ha a betegség kórházi ápolást vagy a rendes orvosi kezelést felülmúló gyógyítást igényel, az orvosnak csak az a kötelessége, hogy »tanácsot« adjon a betegnek hogy hova forduljon. Ha az orvos olyan dolgot végez, amely túlmegy a rendes orvosi praxison (fogászat, szemgyógyítás, sebészeti operáció) és ezért külön díjat kíván, a beteg mielőtt kifizeti, nyújtsa be a számlát ellenőrzés végett a biztosítási bizottsághoz. 2. Táppénzt: ha 26 hetet befizetett és nincs felfüggesztve abbeli joga; ha három napnál tovább beteg; ha megvan az orvosi tanúsítványa a betegség kezdetéről. A táppénz összege 21 évesnél idősebb férfinél 12 korona, nőknél 9 korona hetenkint, bármily keresetű munkásnál egyformán. Jár venereás betegeknek is. Általában minden munkaképtelenségnél: vakság, elnyomorodás és más állandó keresetképtelenséget okozó bajoknál is. Továbbá akkor is, ha csak a rendes munkáját képtelen elvégezni — incapacity to go töhís usual work —más munkára ellenben képes volna. A tagnak be kell tartani pénztárának szabályait, különben elvesztheti segélyigényét. Ha a betegsegélyt megtagadják, panaszt emelhet a betegpénztár vezetőségénél, vagy irhát a biztosítási biztosok elnökének. ^Sokszor hasznos, ha a kerület parlamenti képviselőjéhez fordul levélben.* (Ez a tanács mutatja a