Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 3. szám - Az állam és a társadalom szerepe a rokkantügy terén

74 Munkásügyi Szemle nálni kell, mert a túlnyomóan a talp hátsó részén való járás a lábat gyöngíti és a lúdtalp kifejlődésére vezet. Erre kell szoktatni az ifjúságot a szabadgyakorlatokkal, a lábak emelésével, térdhajlítással, futással, ugrással, lépcsőjárással és hegymászással. MUNKÁS VÉDELEM. MUNKAVISZONY. A hadfelszerelő üzemekben alkalmazott munkások szolgálatimunka- és bérviszonya ügyében a magyar királyi honvédelmi miniszter f. évi január 17-én 18.950/1915. sz. a. fontos rendeletet adott ki. A rendelet első szakaszában kimondja, hogy a hadi üzemeknek csak azok a munkásai kötelesek munkaviszonyukban mindaddig megmaradni, amíg az üzem folytatásának kötelezettsége fennáll, akik hadiszolgáliatásul személyes szolgálatra kötelezhetők; a hadi üzemek többi munkásai a szolgálati viszonyt az ipartörvény rendelkezései szerint szüntethetik meg. A katonai büntető bíráskodás és a katonai fenyítő hatalom alá is csak az előbbi munkáscsoportok vonhatók be. A rendelet 3. §-a szerint a hadi üzemek munkásai ugyanolyan munkabérben részesítendők, mint a többi munkások. A munkabér megállapításánál az életszükségleti cikkek árának emelkedésére figyelemmel kell lenni. A munkaidő tekintetében az 1914. évi július hó 25-én érvényben volt munkarend vagy szerződés az irányadó, amelynek rendelkezésein túlterjedő munkák külön díjazandók. Mindazok, akik a munkásoknak a rendelet szerint járó béreket meg nem fizetik, kihágást követnek el és annak megfelelően büntetendők. A hadi üzemek munkásainak szolgálali-bér- és munkaviszonyainak tekintetében felmerülő panaszok elintézésére a rendelet Budapesten panaszbizottságot szervez, amelynek élén a honvédelmi miniszter által kijelölt elnök áll s tagjai a kereskedelemügyi miniszternek vagy más érdekelt miniszternek képviselője, a katonai parancsnokság egy kiküldöttje, a munkaadók szakképviseletének és a munkások szakszervezetének két-két kiküldöttje. A panaszbizottság a panasz megvizsgálása alapján a felek között békés kiegyenlítést kísérel meg s ha az nem sikerül, a panaszt a vizsgálati anyaggal együtt az illetékes miniszterhez terjeszti fel. Tekintettel arra a sok panaszra, amely a hadi üzemek munkásai részéről felhangzott, azt reméljük, hogy e rendelet szanálni fogja a hadi üzemek munkásainak viszonyait. Az ipartörvény alkalmazása a kiskorúakkal szemben. A belügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg az alsófokú rendőri büntető bírósági ítéleteket megsemmisítette és új határozathozatalt rendelt el, mert a lefolytatott eljárás során a fiatalkorúak bíróságáról szóló 1913. évi VII. t.-c. végrehajtása tárgyában 1913. évi 212.000 sz. a. kiadott belügyminiszteri rendelet határozmányai figyelmen kívül hagyattak. (Ker. Min. 61.624/1915. számú hat.) A bányaüzemnél balesetet szenvedett alkalmazott kártérítési követelésének a bíróság előtt való érvényesíthetősége nincs ahhoz az előfeltételhez kötve, hogy kárkövetelésének megállapítása végett előbb a bányatársládához forduljon. Ezt az elvet a budapesti kir. ítélőtábla mondotta ki a következő indokolással : Jóllehet az 1907. évi XIX. t.-c. 3. §. 1 pontjában megállapítást nyert, hogy a bánya és az ott felsorolt egyéb üzemekben alkalmazottak balesetbiztosítási kötelezettség alá esnek, mégis, a bányatörvény hatálya alá tartozó bányaüzemeknek oly alkalmazottaira, akik a bányatörvény alapján létesített és az idézett t.-c. 155. §-ában körülírt alapszabályokkal ellátott bányatársládáknak tagjai, az 1907. évi XIX. t.-c. rendelkezései ki nem terjesztettek, hanem ezeket illetően mindazokra a kérdésekre, hogy az ilyen alkalmazottak az alkalmaztatásuk ideje alatt, az üzem körében szenvedett balesetek következtében kártalanítást kitől, mily mértékben és mily feltételek mellett igényelhetnek, a törvényhozás további intézkedéséig, a korábbi jogállapot minden változtatás nélkül fentartatott. Minthogy pedig a fennálló jogszabályok szerint a bánya üzemnél balesetet szenvedett kártérítési követelésének a bíróság előtt való érvényesíthetősége nem volt és nincs ahhoz az előfeltételhez kötve, hogy a sérült munkás kárkövetelésének megállapítása végett előbb a bányatársládához forduljon s ugyanazért felperes.