Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 3. szám - Az állam és a társadalom szerepe a rokkantügy terén

Munkásügyi Szemle 71 fokozottabb igénybevételére i a pénztárnak 50.000 volt tagja áll hadban), a pénztár vezetősége a pénzügyi bajok orvoslására tervezetet készített, miután már a felügyelő hatóság is sürgette a pénzügyi szanálást. A vezetőség javaslata a következő : a szükségtörvény alapján megállapított 41/2°/o-os járulékkulcs fentartása a háború után is; a segélyezési időtartamnak 34 hétre való leszállítása (eddig 40 hétig kaptak segélyt a pénztár tagjai); a vasárnapra szóló táppénzfizetés megszüntetése; a betegség első három napjára szóló táppénzfizetés megszüntetése (eddig baleseti vagy halálos megbetegedéseknél a betegség első napjától járt a táppénz); családtagok részére gyógyszerek ingyenes nyújtásának megszüntetése, az ingyen orvosi kezelés megtartása mellett. A felügyelő hatóság a túlmenő segélyek messzebbmenő korlátozását kívánta, a pénztár elnöksége azonban csak a fentieket javasolja a közgyűlésnek. Uj mezőgazdasági balesetelhárító-szabályok. A birodalmi biztosítási hivatal a háborús viszonyok dacára tevékenyen folytatja a Reichsversicherungsordnung végrehajtása kapcsán a balesetelhárító intézkedések további előkészítését, így legutóbb a mezőgazdasági üzemek balesetelhárító szabályzatai készültek el, jelenleg a mezőgazdasági Berufsgenossenschaftok előtt vannak véleményezés végett. A tervezet szerint már 1917. január 1-től keresztülviendők megfelelő rendszabályok a mezőgazdasági gépeken. Ezzel szemben aggályok mutatkoztak a háborúban harcoló mezőgazdákkal szemben és ezen szempont figyelembevételével két évi határidőt tartanak egyes Berufsgenossenschaftok megállapítandónak a szabályzat hatályba lépésére. Kötelező betegségi biztosítás Svédországban. A svéd kormány elhatározta, hogy a betegség esetére való kötelező biztosításról javaslatot terjeszt a parlament elé. SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY. Tervezet a tuberkulózis leküzdésére Szeged szab. kir. városban Dr. Hollós József főorvos Szeged város hatóságához egy érdekes tervezetet nyújtott be, amelynek célja a tuberkulózis elleni védekezés egységesítése és a halálozások számának csökkentése. Tervezetében különösen a következő négy szempontot tartja fő fontosságúnak : I. Meg kell akadályozni, hogy a bacillusokat termelő tüdővészesek környezetüket megfertőzzék. E czélból szükségesnek tartja a betegek szigorú nyilvántartását, lehető elkülönítését és a kellő fertőtlenítést. II. A lappangó gümőkórban szenvedő egyéneket specifikus kezeléssel (oltásokkal) meg kell gyógyítani, hogy a tüdővész kitörését megakadályozzuk. E végből szükségesek kellő szakképzettséggel rendelkező orvosok, akik a betegséget lappangási vagy álcázott alakjában is felismerik és megfelelő nyilvános rendelőkben, vagy e célra külön felállítandó kórházakban a specifikus kezelést eszközlik. III. Fokozni kell. a gyengébb egyének ellenállóképességét. Itt nagy szerepet juttat dr. Hollós a napkúrának. IV. Meg kell szüntetni a folytonos fertőzések lehetőségét és azokat a behatásokat, amelyek az ellenállóképességet állandóan és különösen csökkentik és ez által a fertőzésre való hajlamot növelik. E célból szükséges egészséges munkáslakásoknak megteremtése, kis kertváros létesítése, amelynek környékén semmiféle szeszes italnak a kimérését sem szabadna megengedni. Mert az alkohol csökkenti az ellenállóképességet és az utódokra kihatólag is óriási mértékben növeli a tüdővészre való hajlamosságot. Az alkoholkérdés a tüdővész elleni küzdelem egyik fontos programmpontja, amely téren elsősorban az orvosokra vár fontos feladat. Dr. Hollós előterjesztésében a praktikus magoldást is szem előtt tartva, konkrét ajánlattal és költségvetéssel is kiséri érdekes javaslatát.