Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 3. szám - Hadi sérültek foglalkoztatása és a balesetvédelem

Munkásügyi Szemle 51 katonák iránti nemes részvét ne veszélyeztesse az emberszeretet sugallta tevékenységnek egyéb fontos vívmányait és különösen a sérült katonák és munkástársaíkra nézve oly fontos baleseti védelem jogos követelményeit nem szabad háttérbe szorítani. Mit is jelent a balesetvédelem ? A balesetbiztosítás kockázatának viselői, a Berufsgenossenschaftok. törvényileg kötelezve vannak az üzemek berendezésére és az alkalmazottak magatartására rendszabályokat kibocsátani, amelyeket a balesetek megelőzésére úgy a tagjaik, az üzemek vállalkozói, mint a biztosítottak követni tartoznak. Ezek a rendszabályok a Reichsversicherungsamt jóváhagyása alá esnek. A baleseti védelem, amelyet helyesen neveztek el a balesetbiztosítás lelkének«, a biztosítás legfontosabb feladata. Ezek aztán fáradságot nem ismerő munkával kibocsátott rendeletekkel és azok pontos keresztülvitelének szigorú ellenőrzésével el is érték azt, hogy az egyes üzemekben a balesetek száma és azok súlyosabb következményei enyhültek. Az újabb vívmányok hatása különösen akkor szembeötlő, ha az újabb gyárakat a 2—3 évtizedes gyárakkal hasonlítjuk össze. Jelenleg a biztosítók által intézett balesetvédelem egyenértékű az állami ipari felügyelettel. Ennek dacára még igen sok baleset fordul elő, természetesen többnyire oly esetekben, midőn még a legmesszebb menő óvintézkedés is többé-kevésbbé céltalan. 1912-ben csak az ipari balesetbiztosítóknál 6.594 halálos és 68.000 egyéb baleset fordult elő. Komoly számok ezek és arra intenek, hogy a balesetvédelmet még jobban kell tökéletesíteni. Ennél a kérdésnél előre kell haladni. A helyes balesetvédelem egyik követelménye, hogy a testileg vagy szellemileg gyenge egyéneket távol tartsuk oly munkától, amelynél állapotuknál fogva különösen ki vannak téve a baleset veszélyének. A német balesetbiztosítók szövetségének a rendes baleset megelőzésére irányuló rendelkezései tiltják a nem alkalmas munkaerők foglalkoztatását. Hasonló rendelkezéseket tartalmaznak az egyes biztosítók rendszabályai is. Az ezek ellen cselekvő vállalkozók megbüntethetők és baleset esetén a biztosítóknak kártérítéssel tartoznak. Ezen oknál fogva veszélyes az egyik munkaadószövetségnek ama kívánsága, hogy a vállalkozók és balesetbiztosító szövetkezetek a sérült katonákkal szemben enyhébben magyarázzák a rendszabályokat, »bár ezáltal a balesetek száma lényegesen emelkedhetik«. A Reichsversicherungsamt a balesetbiztosító szövetkezetekhez intézett körrendeletében elrendelte, hogy a sérült katonákat nem szabad többé oly veszélyes üzemeknél alkalmazni, amelyekre nem alkalmasak. Ez pedig úgy a saját, mint a munkástársaik érdeke és a balesetvédelem természetes követelménye. Hogyan lehetne azonban a baleseti védelem és a sérült katonák minél több téren való foglalkoztatása közti érdekellentétet kiegyenlíteni ? Elsősorban szükséges, hogy tárgyilagos szaktanácsadók a katonai sérülteket oly munkához juttassák, amelyeknél állapotuk a veszélyességet nem növeli. Sok veszélyes üzemben nem egy olyan munkakör van, amit eddig nőkkel vagy gyermekekkel töltöttek be. A bányamunkások szakszövetkezete II. ügyosztályának (Bochum) jelentése a bányákban megfelelő helyen alkalmazott oly egyéneknek meglepően nagy számát mutatja, akik végtagjaik elvesztése, vagy más súlyos testi sárülés folytán korlátolt munkaképességgel bírnak. Figyelemreméltó a württembergi Landesausschus far Kriegsinvalidenfürsorge közzétett »Verwendungsmöglichkeiten von Kriegsinvaliden im graphischen