Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 1-2. szám - A szocializmus és a szociális biztosítás

Munkásügyi Szemle 47 fogással nem áll ellentétben az első bíróság által említett konkrét esetben vallott felfogás sem. A felső bíróság abban a konkrét esetben szintén azt vallotta, hogy a betegség esetére biztosított pénztári tag betegsége alatt is tag és biztosított, azonban nem korlátlan időre — tehát mindaddig, míg munkaképtelen és gyógykezelésre szorul, amint azt az első bírói ítélet értelmezi, — hanem csak addig, »míg a segélyezési jogosultság, mértékének betelése következtében, ki nem merült, vagyis, míg a törvényvonta határok közt adandó aíapszabályszerű segély teljes mértékben kiszolgáltatást nem nyert«. A 27. sz. elvi határozat azonban helyesen a balesetből eredő betegségnél is 20 hétre teszi az aíapszabályszerű betegsegélyezési időtartamot éppen a családtagokat érdeklő segélyezésekre, a törvénynek a baleset- és betegségbiztosítás közt létesített szerves kapcsolatára és azon már fentebb kiemelt elvi álláspontra tekintettel, amely szerint a balesetből eredő betegségből kifolyólag a tagnak nem lehet kevesebb joga, mint egyéb betegségből kifolyólag. Ezen elvi határozaton túlmenni azonban a törvény átlépése nélkül nem lehet. Egyébként, hogy az ellenkező felfogás hova vinne, arra éppen a jelen eset figyelmeztet. Ez esetben ugyanis igénylő, kit a törvény szerint kártalanítandó baleset ért, s aki a 20 hét után is keresete 60°/o-át kapta járadék gyanánt, az ellenkező felfogás következetes érvényesülése mellett kapná még családja részére a törvényszerű segélyt az alatt az idő alatt, míg föl nem gyógyult (tehát a jelen esetben közel egy év tartamán belül), holott, ha betegsége egyéb okból (tehát például, ha kártalanításra alapul nem szolgálható balesetből is) eredett volna, kapta volna 20 hétig a táppénzt (keresete 50°/o-át> és maga és családja részére a törvényszerű többi betegségi segélyt, húsz hét után pedig jóllehet éppen úgy orvosi kezelésre szorul és munkaképtelen, mint balesetből eredő betegség esetén volt, se táppénzt, sem semmiféle betegségi segélyt nem igényelhetne, sem maga, sem hozzátartozói részére. Nyilvánvaló, hogy ily helyzetben a kártalanítandó balesetből eredő betegség esetén a betegség esetére biztosított tag kiváltságos megkülönböztetésben részesülne, amit a törvény meg nem enged. Igaz, hogy el sem tiltja azt, de az általános szabály alól kivételt alkotni csak a törvényhozói és nem a bírói hatalom jogosult s ha a törvényben a kivétel >expressis verbis* megemlítve nincs, azt a bírói ítélet nem statuálhatja. Mindezeknél fogva és mert a pör tárgyát képező esetben a betegség kezdetétől számítva 20 hét eltelte után történt szülésből kifolyólag támasztatott igény, azt elutasítani és a pénztár felebbezésének helyt adni kellett. BALESETBIZTOSÍTÁS. Munkaképességcsökkenés mértékének megállapítása. A m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal 1914. P 14/2. számú, 1915. évi november hó 5-én kelt ítélete. ítélet: A m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal igénylő felebbezésének részben helyt ad. Megokolás. Igénylő az első bírói ítélet ellen fölebbezett, tehetetlenségi járadékot és a keresetnek magasabb összegben való megállapítását kérve. A felső bíróság az orvosszakértő által megejtett öltözési, vetkezési és fogási próbák révén győződött meg arról, hogy igénylő nem tehetetlen oly értelemben, hogy állandó ápolásra és gondozásra szorulna és ilyenre még az evés körül sem szorul. Lehet, hogy a hus fölvágásában, amig jobban meg nem szokik, gátolva van, de a hus fölvágása nem okvetlen szükséges kellék a rágáshoz, illetve az emésztéshez. Meggyőződött a felső bíróság arról is, hogy igénylő hüvelyk és mutató ujjával könnyebb, sőt ha nem is súlyos, de elég nehéz tárgyakat, így egy ujjnyi vastag, 30—40 cm. hosszú és 5—6 cm. széles és 2 cm. vastag kötő t könyvet is képes fogni és ezt a könyvet hosszának a végén föl is emelni. Végül meggyőződött arról, hogy balkezének középső ujja aktiv hajlítás irányában merevnek mondható ugyan, passive azonban jól hajlítható, aminthogy igénylő azt a közrefogó két ujj segítségével hajlítja és a marokba szorításnál használja is. A jobb kéz említett két ujja egyébként erősen kérges, — ami a használatot mutatja — és a 2 előkarnak egyenlő mérete is emellett szól, hogy a jobb kar teljesen használaton kivül helyezve nincs. Mindezek alapján s mérlegelve a fiatal kor szem-