Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 1-2. szám - A szocializmus és a szociális biztosítás

32 Munkásügyi Szemle között Sidney és Beatrice Webb az 1912-ben német nyelven Jenában megjelent »A szegénység problémája« cimű könyvükben szolgáltatták és az angol törvényhozás egy területen a szociális biztosításoknak a föladatát valóban szocialisztikusabb értelemben kezdeményezte, mint azt a munkásbiztosítás teszi. Bár nem elegendő' mértékben, de a járulékokra való kötelezettség nélkül, az angol törvény az elaggott munkások részére az összesség eszközeiből nyugdíjat ad és ezt az állam olyan szociális kötelességének tekinti, amelynek ellenszolgálatát a munkáséletének meg nem fizetett társadalmi értékével már előre megszolgált. Ebből a példából láthatjuk, hogy a munkásbiztosítás a jelenlegi formájában miért közeledik tényleg a szocialista megoldás felé, de még nem jelenti magát a megoldást. SZEMLE. MUNKÁSBIZTOSÍTÁS. Az önkormányzati szervek tagjai megbízatásának meghosszabbítása tárgyában az Állami Munkásbiztosítási Hivatal rendeletet intézett az Országos Pénztárhoz és a helyi szervekhez és ebben az önkormányzati szervek tagjaínak megbízatását 1916. évi december 31-éig meghosszabbítja. A rendelet hangoztatja, hogy a munkásbiztosító pénztárakat alkotó érdekeltségnek nagy része a harctéren küzd vagy más formában teljesít katonai szolgálatot s így a választásokban való részvételben akadályozva van. Balesetbiztosításra kötelezett üzemek adatszolgáltatási kötelezettsége. Az Országos Pénztár fölhívást bocsátott ki a balesetbiztosításra kötelezett üzemekhez s ebben az 1915. év folyamán kifizetett munkabérek bevallását és az adatoknak február 15-ig leendő beküldését kérte. A fölhívásban figyelmezteti a pénztár a munkaadókat az adatoknak pontos és törvényes határnapig való beszolgáltatására, mert ha a munkaadó a munkabérvallást a törvényes határidőn túl, vagy helytelen adatokkal kitöltve szolgáltatja be, kihágást követ el és 400 koronáig terjedő pénzbüntetéssel sújtható. A fölhívással egyidejűleg megküldött tájékoztató részletes kioktatást tartalmaz a bekért adatok összeállításának módjáról és figyelmezteti a munkaadókat, hogy a hadifoglyok bére a munkabérkimutatás kitöltésénél nem jön számításba, ellenben a balesetbiztosítási kötelezettség alá tartozó üzemekben foglalkoztatott katonai munkások balesetre biztosítottnak tekintendők, minthogy a balesetbiztosítás alapja nem a foglalkoztatott egyén, hanem az üzem. A katonai munkások munkabére eszerint a munkabérbevallásba felveendő, mert baleset esetén rendes kártalanításban is részesülnek. Baleseti költségkirováshoz szükséges adatok beszolgáltatása tárgyában az Országos Pénztár körrendeletet intézett a kerületi pénztárakhoz. A rendelet utal arra, hogy a kívánatos és törvényes határidőt az eddigi balesetbiztosítási járulékkirovásnál az Országos Pénztár nem tarthatta meg A késedelemnek az volt nagyrészt az oka, hogy a kerületi pénztárak azokat az adatokat, amelyekre a költségfelosztási műveletnél szükség volt, elkésve küldték be. Az Országos Pénztár most az egyes munkák határidejét megállapította és nyomatékosan kérte a helyi szerveket az adatok pontos beszolgáltatására. A határidők megállapításánál az Országos Pénztár a helyi szervek megkérdezése nélkül járt el. Ha megkérdezte volna a pénztár a helyi szerveket a határidők megállapításáról, bizonyára más határidők állapíttattak volna meg, legalább is olyanok, amelyeknek betartása lehetséges. Az Állami Hivatal az Országos Pénztár körrendeletével egy-