Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 1-2. szám - A világháború hatása a jogéletre

14 Munkásügi'i Szemle III. A) A jognak ott van csak igazán hatása az életre, ahol a jogot szeretik. A jogot viszont ott szeretik, ahol a jog áldásos hatását érzik. Az tehát, hogy a jogot szeretik-e, attól függ, hogy milyen a jognak hatása. Bizonyos az, hogy a háború a jog forrásaként megjelenő állami hatalmat az elé a kényszerűség elé állította, hogy a meggyengültekről, rokkantakról, .özvegyekről, árvákról gondoskodjék. Ez a gondoskodási kötelesség ma már annyira benne él az emberekben, hogy ez előreláthatólag nem fog egyhamar elpárologni. így aztán remélhető, hogy a törvények szelleme szaturálódik ezzel a szellemmel és a jognak tulajdonképeni feladata felé fog a jog haladni: a gyengék védelme felé. A gyengék védelme is fokozott közigazgatási tevékenységet igényel s így újra és újra csak azt kell látnunk, hogy az individuális jog szerepe mind kisebb térre szorul. A magánjogi szerződési szabadság, a tulajdonjognak az a tartalma, amely szerint a tulajdonos azt tehet a dolgával, amitakar, el fog tűnni. De el fog tűnni a szülő abszolút hatalma a gyermekek felett. S mégis a nő helyzete nem lesz előnyösebb, jóllehet a gyengék közé tartozik ő is. B) A magánjog területét vizsgálva, két részre osztjuk, a személyi és vagyoni jogokra. Az utóbbiról már a fentiekben szólottunk. A személyi jogokat szintén két részre osztva, különbséget teszünk abszolút és relatív személyi jogok közt. Ez utóbbiak közé tartozik a nőnek a férjhez való viszonyát szabályozó jogi anyag. Erről már szólottunk s hogy ennek dacára mégis újra és újra visszatérek rá, ennek oka az a részvét, amelyet arra a gondolatra érzek, hogy a nőnek a helyzetére nem hoz a háború előnyös változást. Az abszolút személyiségi jogok tekintetében azonban valamelyes előnyös változás remélhető. Az ember értékének emelkedésével ugyanis emelkedik rendszerint az abszolút személyi jogok jelentősége. Különösen persze azoké a jogoké, amelyeknek a fejlődést irányító tényezők szempontjából jelentősége van. Ebben az esetben az élethez s a testi épséghez való jog. Vagyis ezek az érdekek nagyobb mértékű védelemre számithatnak, mint eddig. Eddig csak közvetlen sérelmek ellen óvták, bizonyos, hogy ezentúl közvetett sérelmek ellen is óvni fogják. A magánjog szempontjából nézve tehát a jövő jogfejlődést, tényként szegezhető le az, hogy az ember értékemelkedésével erősbödni fog a neki kijutó védelem és szaporodni fognak a személyi jogok erőben és terjedelemben. A férfiaknak az a kötelessége, hogy harcoljanak, jobban előtérben fog állani, mint eddig, míg a nőknek az állam szempontjából az anyaság lesz egyetlen kötelessége. Az állam szempontjából is jobban előtérben fog állani a polgárok testi erejének szüksége. Ez fogja a törvényhozást irányítani. Ha pedig eredményes lesz az állam törekvése, akkor az erősek individuális érvényesülésre fognak törekedni és az állami beavatkozás ellen fognak fordulni. Valószínű, hogy az abszolút személyiségi jogok negatív irányú védelme pozitív védelemmé fog ugyan fejlődni, de bizonyos az is,