Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1916 / 4. szám - Anyasági biztosítás
112 Munkásügyi Szemle ugyan, hogy felperes keresménye a megejtett vizsgálat szerint ma is csekély, azonban betegsége jelentékenyen javult, sőt az orvosi vélemény szerint teljesen megszűnt, úgyannyira, hogy felperes nem súlyos munkák végzésére képes és munkaerejének kellő kihasználása mellett 3.50 márkát naponta megkereshet. Figyelembe véve még, hogy felperesnek két kereső fia is van, akik a háztartás költségének fedezéséhez szintén hozzájárulhatnak, a hozzátartozói járadék előfeltétele fenn nem állónak tekintendő s ennélfogva a Berufsgenossenschaft-nak a járadék beszüntetése iránti előterjesztése .elfogadandó volt. A hozzátartozói járadék iránti igényjogosultság. A németbirodalmi biztosítási hivatal 1914. szeptember 23-án kelt la 11.662/13 4> A. számú határozata. Határozat: A hivatal a jogorvoslatnak nem ad helyt. Indokok: Nem szenved kétséget, hogy felperes nő az eltartásra rászorul, mert ezidőszerint több mint 70 éves, beteges, teljesen munkaképtelen és részint rokkantjáradékból, részint pedig nyugdíjból mindössze havi 24'85 márka saját jövedelme van, amely összeg létfentartására nem elég. Eltartására csak gyermekei kötelezhetők, vejei azonban nem és teljesen közömbös kérdés, hogy utóbbiak erkölcsileg kötelesek-e őt eltartani, mert ily kötelezettség teljesítését jogilag kierőszakolni nem lehet. Férjezett leányai csak az esetben volnának kötelesek felperes nőt eltartani, ha saját vagyonuk és saját keresetük volna, ezt azonban a Derufsgenossenschaft még csak nem is állítja. Felperes nő gyermekei közül tehát az eltartás tekintetében csak fia jöhet számba, akinek azonban oly csekély a jövedelme, hogy az éppen csak a maga, felesége és gyermeke létfentartására elég s misem marad belőle, amivel a felperes nőt támogathatná. Ennélfogva a Berufsgenossenschaft felfolyamodása, mint alaptalan, elutasítandó volt. Törvénytelen gyermek járadékra való igénye. A birodalmi biztosítási hivatal 1914. évi október hó 10-iki 12.476/13. számú ítélete. ítélet: A biztosítási hivatal a jogorvoslatnak nem ad helyt. Indokok: A Reichsversicherungsordnung 558. §-a a törvénytelen gyermek járadékigényét két feltételtől teszi függővé. Első feltétel, hogy az atya a halál időpontjában a gyermek ellátására törvényesen kötelezve legyen és másodszor, hogy életében ezen kötelezettség alapján a gyermeknek tényleg ellátást nyújtott légyen. Ez a törvényes rendelkezés világos és félreérthetetlen. Méltányosság szempontok, aminőket a gyermek gyámja érvényesíteni kíván, figyelembe nem jöhetnek. A törvényhozó a jogszabály világos rendelkezése szerint nemcsak akkor kívánta a Berufsgenossenschaft kötelezettségét megállapítani,ha a gyermek és természetes atyja közötti jogviszony a gyermek életében az atya tartási kötelezettségét elismerte vagy pedig vele szemben ez bíróságilag megállapíttatott, hanem ha ezen kötelezettség alapján tényleg tartásdíj jutott is. E két feltétel a jelen esetben hiányzik, mert hiszen az atya már meghalt, midőn az igénylő gyermek született. Nem változtat a törvényes előfeltételek hiányán az a tény sem, hogy a baleset folytán elhalt atyasága szülei ellen indított perben jogerősen megállapíttatott és hogy a szülők az ítéletben megállapított tartási kötelezettség folytán fizetést is teljesített-e, mert az igénylő és természetes atyjának szülei közötti jogviszony a biztosítási jog szempontjából teljesen közömbös. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, VI!., Károly-körút 3. Részvénytöke: 6,000.000 korona KARTELLEN KÍVÜL köt tűz-, élet-, baleset-, betörés-, szavatosság. jég-, üveg és állatbiztosításokat. — TELEFON; 153-98. SZÁM A szerkesztésért felelős: KIS ADOLF. - Főmunkatárs: Dr. SASVÁRI JÓZSEF.
