Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 4. szám - Anyasági biztosítás

108 Munkásügyi Szemle lékkai, a kiskereskedelemben azonban egész 44—45 százalékig emelkedtek. Az élelmiszerárak egyébként 1906 óta állandó emelkedésben voltak, az 1914. év első felében azonban megállapodtak. Figyelemre érdemes, hogy az 1870 -71-es háborút követő években 1872—74-ben az árak még a mostaninál is magasabbak voltak. A bérmozgalmak s az abban résztvevők száma az utolsó évek átlagánál alacsonyabb volt. Volt 674 bérharc, amelyben 445.936 személy vett részt. Az elvesztett munkanapok száma 2,966.700. A mozgalmak legnagyobb része a bányászatra esik. 13 bérmozgalom az év végéníjmég befejezetlen volt. Az oíthonmunka szabályozása Norvégiában. Norvégiában még az 1912. év végén bizottságot alakított a kereskedelem, ipar, halászat és szociális ügyek minisztériuma abból a célból, hogy ez az otthonmunka szabályozására megfelelő rendszabályokat tervezzen. A bizottság jelentése alapján készült törvényjavaslat 1916. január 1. napján hatályba lépett. A törvény hatálya általában véve mindennemű ipari otthonmunkára kiterjed. A minimális munkabérek megállapítására vonatkozó rendelkezések csak azoknak az iparágaknak munkásaira terjednek ki, amelyekben ruházati cikkeket állítanak elő és amelyekben varrási munkák folynak, ha ezek nem is szolgálnak ruházati célokra. Otthonmunkának az a munka tekintendő, amelyet a munkaadó vagy közvetítőmester számlájára a munkás otthonában vagy olyan helyen végeznek, ahol a munkásokat a munkaadó nem ellenőrizheti. A munkaadók az általu k foglalkoztatott közvetítő iparosokról és otthonmunkásokról kötelesek jegyzéket vezetni és annak kivonatát az illetékes iparfelügyelőséghez évenként beküldeni. Ha valamely üzemben kettőnél több otthonmunkást foglalkoztatnak, a kifizetésre kerülő munkabéreket ki kell függeszteni. A telep helyén kívül foglalkoztatott minden munkás részére köteles a munkaadó, illetve a közvetítőiparos bérkönyvet kiállítani, amelybe a munka elvitelére és beszolgáltatására, a kifizetett munkabérekre és az esetleges bérlevonásokra vonatkozó adatokat be kell jegyezni. Az iparfelügyelőségnek gondoskodni kell arról, hogy az egészségügyi viszonyok az otthonmunkások munkahelyiségeiben kielégítők legyenek. Szükség esetén azok javítására kell törekedniök. A törvény előírja egy háziipari tanácsnak a felállítását, amely egy elnökből, két tagból és két póttagból áll, akiket három évre a király nevez ki. Egy tagnak és egy póttagnak nőnek kell lenni. A háziipari tanácsnak a feladata a törvény végrehajtása feletti főfelügyelet és továbbá vizsgálatokat kell tartania a háziiparok munkaviszonyai tekintetében és szükség esetén a minimális munkabérek megállapítását indítványozza. Ha valamely iparágnak legalább öt munkaadója, vagy munkása kívánja, köteles az illető iparágban a bérviszonyok vizsgálatát elrendelni. A tanács indokolt esetben a munkabérek megállapítására bérhivatal felállítását rendelheti el. Minden bérhivatal egy elnökből és legalább két munkaadó- és munkásképviselő tagból és ugyanannyi póttagból áll. A minimális időbérek megállapításánál az illető helység gyáraiban és üzemeiben szokásos munkabérekre és azonos, vagy megfelelő munkával foglalkoztatott háziiparokban fizetett bérekre, továbbá arra kell tekintettel lenni, hogy a bérek lehetőleg méltányos arányban álljanak a gyári és üzemi munkások keresetével, nehogy az otthonmunka elnyomassék. A minimális időbérnek olyan magasnak kell lenni, hogy az átlagos keresetű munkás, vagy munkásnő keresetének megfeleljen. Avégből, hogy igazságos munkabértéfelek legyenek megállapíthatók, a bérhivatal a munkásoktól, munkaadóktól és más személyektől felvilágosításokat kívánhat, az üzleti könyvek bemutatását követelheti. Ha valamely iparágban, amelyre nézve minimális munkabérek vannak megállapítva, a munkaadó- és munkásegyesületek között kollektív szerződés jött létre, a tanács a munkaviszonyok szerződésszerű szabályozásának időtartamára a bérhivatal által megállapított munkabértételeket hatályon kívül helyezheti. A tanács költségeit az állam .viseli. A bérhivatalok költségeit felerészben a munkaadók és a községek fedezik. Minden munkaadót, aki munkásait nem a törvény szerint megállapított munkabérfeltételek szerint fizeti, vagy olyan közvetítőiparosokat alkalmaz, akik az ő tudtával így járnak el, pénzbüntetéssel büntetnek. Tisztelettel kérjük a »Munkásügyi Szemle^ hátralékos előfizetőit, hogy az előfizetési díjat mielőbb befizetni szíveskedjenek.