Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1916 / 4. szám - A versenytilalom a polgári törvénykönyv javaslatában
S4 Munkásügyi Szemle helyzetek, amikor az alkalmazott, akinek megélhetése, tehát létérdeke függ attól, hogy alkalmazást találjon, kényszerhelyzetbe kerülhet és e kényszerhelyzet alapján fogad el oly kikötéseket, amelyek a szolgálatból való kilépése utáni időre létfentartását, keresetét túlságosan megnehezítik. Oly gyakorlati megoldás szükséges tehát, amely ily kényszer alkalmazását és kiaknázását, nevezetesen az alkalmazott megélhetésének tetemes vagy fájdalmas megnehezítését lehetetlenné teszi, az alkalmazottnak keresethez és ipara gyakorlásához való jogát megvédi, de egyben módot nyújt a munkaadó jogos igényei kielégítésére is. A versenytilalmi kikötésnek az életben előfordulni szokott kétféle esete tehát tulajdonképen eltérő intézkedést, vagy legalább is az esetek eltérő eldöntését igényli. Mindamellett a polgári törvénykönyv tervezetei és javaslatai nem tértek ki kifejezetten erre a különbségre, sőt az eddigi bírói gyakorlat, amely a versenytilalmi kikötések kérdésével már ismételten foglalkozott, sem nyilatkozott még kifejezetten a két eset közti különbségről. A bírói gyakorlat általában azt az elvet követte, hogy a versenyszabadság korlátozása a jó erkölcsökbe ütközik s következőleg semmis akkor, ha a korlátozás az illető fél létfentartását veszélyezteti, vagy oly mérvű és természetű, hogy a közönség érdekeit sérti.1) Ez alapon kimondatott az, hogy valamely üzletnek az üzleti összeköttetésekkel együtt való átruházása nem tilthatja el az átruházót egész életére attól, hogy a régi üzletfelekkel üzletet köthessen,2) ellenben érvényesnek vétetett az a kikötés, hogy az üzlet átadója öt évig ugyanazon községben hasonló üzletet nem nyit,3) továbbá az a kikötés is, hogy míg a felperes üzlete fönnáll, addig alperes és férje az illető községben faüzletet nyitni nem fognak,4) valamint az a kikötés is, hogy a varrógépügynök ebbeli alkalmaztatásának megszűnte után egy évig hasonló ügyletekkel nem foglalatoskodhatik.5) Kimondta a joggyakorlat azt az elvet is, hogy ^versenytilalom esetében nemcsak a kikötött kötbért lehet követeink, hanem kérelemre a bíróság itéletileg azt is megállapíthatja, hogy a versenytől eltiltott köteles az annak ellenére nyitott üzletet bezárni és annak folytatását mindaddig beszüntetni, mig a versenytilalom ideje le nem telik.«4) 6) A polgári törvénykönyv tervezetének 1900-ban megjelent első szövege 959. §-ában a|következőképen szabályozta a kérdést: »01y szerződés, mely által valaki bizonyos iparág, vagy egyéb foglalkozás folytathatásáról másnak javára végkép lemond, semmis. Ha valaki meghatározott időre vagy meghatározott területre nézve veti magát alá hasonló korlátozásnak, a szerződés annyiban érvényes, amennyiben a korlátozás szükségesnek mutatkozik arra, hogy a másik fél a saját iparában vagy foglalkozásában a kötelezettnek verseny által ne károsíttassék.« Az indokolás szerint valamely iparág vagy egyéb foglalkozás folytathatásáról másnak javára végkép való lemondás semmis azért, mert az >) Budapesti tábla 1905. II. G. 32. sz. s) Kúria 608 1907. sz. *) Kúria 1909. november 28. 4444. sz. s) Pozsonyi tábla 1904. március 28. G. 25. sz. 5) Kúria 1905. G. 71. sz. «) Az ily ítélet^végrehajtása akként történik, hogy a végrehajtási végzésben bírsággal szorítják az alperest arra, hogy az ítéleti meghagyásnak eleget tegyen.