Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 2. szám - A háború hatása a gazdasági munkások biztosítására

Munkásügyi Szemle 57 ágaiban: a textil-, a bánva- és a gépiparban is. A mindamellett jelentékeny számú munkanélküliek segítésére vonatkozólag a községek részére adott ki a kormány utasítást, amely azonban nem kötelező. Ennek természetesen az a sajnálatos eredménye, hogy nem mindenütt követik oly mértékben, amint az szükséges és kívánatos volna. Munkanélküliek segélyezése a községek által Németországban. A háború előtt csak néhány nagyobb városban volt Németországban a munkanélkülieknek a község által való segélyezése rendszeresítve. A háború következtében beállott nyomor a községeket is késztette, hogy részben állami segítséggel gondoskodjanak a munkanélküliek segélyezéséről. Hogy mily mértékben történik meg ez a gondoskodás, arról kimerítő adatok még nem állnak rendelkezésre. A szakszervezetek központi bizottsága adatokat gyűjtött, amely a jelentősebb iparral bíró helyeket majdnem mind felöleli. A bizottság 800 szakszervezeti kartellhez küldött ki gyüjtőíveket, amelyek 612 községié vonatkozóan kitöltve érkeztek vissza; 126 községben — ezek közül — nincsenek munkanélküliek. Ezek olyan községek, amelyekben kizárólag hadiárúkat állítanak elő, avagy határmenti községek, amelyekben a férfi lakosság a sáncmunkáknál van elfoglalva. 301 község valamely módon gondoskodik a munkanélküliekről, ezek között 106 csak alkalmilag nyújt természetbeni segélyt vagy házbérpótlékot. E 106 között vannak nagy városok is, mint Bremen, Breslau, Erfurt és Stettin. További 9 községben »kilátásba volt helyezve* a segélyezés rendszeresítése. Meghatározott összegű segélyt nyújtott 186 község, ezek között 26 nagy város és 25, valamely nagy város közvetlen közelében levő község. A segélyösszegek nagyon különbözők s alig lehet róluk áttekinthető összeállítást nyújtani. A legmagasabb összegeket Charlottenburg, Köln, Halle, Leipzig, Nürnberg, Stuttgart és Wiesbaden városok fizetik. Nürnberg például 10-80 márkát fizet egy házaspárnak s T80 márkát egy gyermek után. Nőtleneknek, illetve hajadonoknak pedig 6 és 7'20 márkát. Berlinben egy házaspár 1 márkát kap a várostól s külön 1 márkát a gyermek után. Ezenkívül kapják azonban még a rokkantbiztosító intézet segélyét, amelynek összegét minden esetben külön állapítják meg. München természetbeni segélyeket nyújt, amelyeknek értéke 6'90 márka, nőtlenek részére pedig 3'80 márka hetenkint. A családosok ezenkívül minden gyermek után 1 M. készpénzsegélyt s 37* liter tejet is kapnak hetenkint. Január 1-től kezdődőleg ehhez még havonkint 5—10 márka lakbérsegély is járul s a segélyezett kívánságára a betegsegélyezési járulékokat is megfizeti a város. A községi munkanélküli segély felemelése érdekében a felsőbajorországi rokkantbiztosító-intézet 100.000 márkát ajánlott fel München városának azzal a kikötéssel, hogy a városi képviselőtestület által meghatározott segélyösszegek a másfélszeresére emelendők. A város az ajánlatot elfogadta, a biztosító-intézet pedig további hozzájárulást is kilátásba helyezett, amennyiben a város a többletszolgáltatásról kimutatást ad. Ezenkívül még a hadisegély céljaira öt év alatt visszafizetendő 500.000 márka kölcsönt nyújtott a biztosító-intézet a városnak, a két első esztendőre 3 százalékos kamat mellett. Munkáscsaládok segélyezése a munkaadók sztrájkalapjából. A weissenfelsi (Németország) cipőgyárosok egyesülele elhatározta, hogy az egyesület vagyonának nagy részét a szakmához tartozó hadba vonult munkások családjainak a segélyezésére fordítja. Hasonló intézkedést már több munkaadó-testület tett Németországban. Viszont a munkásszervezetek is óriási összegeket fordítottak vagyonukból a bevonultak családjainak segélyezésére. A nők és gyermekek éjjeli munkáját eltiltó törvény ideiglenes hatályon kívül helyezése Olaszországban. Az olasz kormány mult év augusztus hó 30-án rendelettel hatályon kívül helyezte a nők és fiatalkorú munkások védelméről szóló törvény 5. cikkét, amely a nők és 15 éven aluli fiatal munkások éjjeli munkáját tiltja. A kormány ezen rendeletét most törvénynyé akarja emelni. A tilalom felfüggesztését a rendkívüli helyzettel s a katonai szükségletekkel okolja meg a benyújtott törvényjavaslat indokolása. A háború által sújtottak támogatására Angliában is megalakult még augusztus 4-én a hadisegély-bizottság. A bizottság kezdettől fogva a munkanélküliség leküzdését látta legfőbb feladatának. Ezért érintkezésbe lépett az összes községi hatóságokkal, úgyszintén mindazokkal az állami hivatalokkal,