Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 2. szám - Munkásvédő törvényhozás 1913-ban. 2. [r.]

Munkásügyi Szemle 45 Spanyolországban a textilmunkások munkaviszonyairól bocsátottak ki augusztus 24-én dekrétumot. A heti munkaidő nem lehet több 60 óránálA darabszámbért százalékosan ugyanolyan mértékben kell emelni, aminőben a munkaidőt megrövidítik. Az iparfölügyelők és szociális reformok helyi hatóságai kötelesek a vasárnapi munkaszünetről, a női- és gyermekmunkáról alkotott törvények megtartását ellenőrizni. É törvények rendelkezéseivel szemben elkövetett kihágásokat 48 K-tól 1900 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel sújtják. — Július 28-án bocsátottak ki oly rendeletet, amely szerint a darabszámos munkásnőket az üzemtulajdonosok kártalanítani tartoznak, ha keresetük amiatt vesz el, mert gyermeküket szoptatják. Svájcban a szövetségtanács július 7-én oly rendeletet bocsátott ki, amely megállapítja azt az eljárást, amelyet a betegsegélyező pénztáraknak szövetségi hozzájárulás iránt előterjesztendő kérelmüknél követniök kell. A betegség esetére való biztosítás határozmányait részben az április 15-én, részben a július 1-én kelt rendelettel léptették életbe. A baleset esetére való biztosítás végrehajtása az augusztus 19-én kelt szövetségtanácsi határozat következtében ugyanezen a napon lépett hatályba. — Tessin kantonban az ipari üzemekben, raktárakban és irodákban folyó munkák szabályozásáról szóló módosított törvényt január 14-én hirdették ki; a törvény eredetileg csupán női alkalmazottakra vonatkozott, de most már mindkét nembeli alkalmazottakra kiterjed a törvény hatálya. — Ugyanebben a kantonban február 6-án az ipari és kereskedelmi üzemek műszaki és az adminisztratív irodáiban betartandó ünnepnapi munkaszünetről adtak ki végrehajtási rendeletet. Svédországban június 30-án az általános aggkori- és rokkantbiztosításról alkottak törvényt. Biztosításra kötelezett minden 16—66 éves svéd állampolgár nemre való tekintet nélkül. A biztosítási kötelezettség alá nem tartoznak a papok, tanítók, nyugdíjjogosult állami alkalmazottak, a hadsereg és a tengerészet tagjai és ezek feleségei. Az évi járulék a jövedelem szerint 3 korona 96 fillér és 17 korona 16 fillér között ingadozik (a mi pénzünk szerint). Aggkori nyugdíjat a 67. életév elérésekor nyújtanak, rokkant nyugdíjat pedig az állandó keresetképtelenség bekövetkezésekor. A nyugdíj mértéke : férfiaknál a ténylegesen befizetett összeg 30°/o-a, nőknél pedig 24u/o-a. Ezenkívül az oly állandóan munkaképtelen nyugdíjasok, akiknek évi jövedelme nem több 396 koronánál, nőknél pedig 370 koronánál, közpénzekből pótlékot kapnak, amely férfiak részére évenként legföljebb 198 korona, nőknél pedig 185 korona; ehhez járul még valami csekély hozzájárulás azoknál, akik a járulékokat teljesen befizették. A pótlékok 3/± részét az állam, a többit a tartományi és a községi hatóságok tartoznak fedezni. A biztosítás szervei: a nyugdíjigazgatóság és a helyi nyugdíjbizottságok. — Május 23-án rendeletet bocsátottak ki a lakásokban, munkahelyeken és gyűléstermekben végzett szobafestő- és tapétázómunkáknál bekövetkezhető arzenikummérgezés ellen való védelemről. Az északamerikai Egyesült-Államokban szövetségi munkaügyi minisztériumot létesítettek a március 4-én kelt törvénynyel. — Március 3-án bocsátottak ki oly törvényt, amely a nyolcórai munkanapot a szövetségi kormány által folyókon és kikötőkben végeztetett bizonyos munkákra terjeszti ki. — A július 5-én kelt szövetségi törvénynyel módosították azokat a szabályokat, amelyek a forgalomnál előforduló munkásviszályok esetén az egyes államok között és a külfölddel való viszonylatban követendő hatósági eljárásra vonatkoznak. Az északamerikai Unió egyes államaiban 1913-ban számos munkástörvényt alkottak. Ezek közül a legfontosabbak egyike az a törvény, amely nők és fiatalkorú férfimunkások minimális munkabérét megállapító hivatalok létesítéséről szól. Ily törvényt alkottak: Oregon, Utah, Washington, Nebraska, Minnesota, California, Colorado és Wisconsin államok. Massa-