Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 17-18. szám - Az 1913. és 1914. évi tőkefedezeti baleseti járulékkirovásokról

421 ségvetése terhére, amennyiben a beszerzés költségeit a köz- vagy magánjótékonyság nem fedezi. Végül intézkedik a rendelet felülbíráló bizottságok alakulása iránt arra az esetre, ha valaki az orvosi utókezelésnek, mesterséges testrész alkalmazásának, vagy a gyakorlati oktatásnak magát alá nem vetné. A második - 3.301/1915. számú — miniszterelnöki rendelet két fejezetből áll. Az első a m. kir. Rokkantügyí Hivatal szervezetét és hatáskörét állapítja meg és a szakfelügyelők s a rokkantügyi tanács működését szabályozza. Ez a fejezet kimondja, hogy a csonkított, béna és belső betegségben szenvedő katonák ügyének irányítása, szervezése és igazgatása céljából fölállítják a m. kir. Rokkantügyi Hivatalt. A Hivatal a miniszterelnök fönhatósága alatt áll. Elnöke a m. kir. miniszterelnök, aki egyszersmind az alelnököt is megbízza. A Hivatal személyzete áll: a miniszterek által kirendeltekből, a katonai hatóságok által kivezényeltekből, a Hivatal által alkalmazottakból. A Hivatal hatáskörébe tartozik az ügy szolgálatában álló összes intézetek, műhelyek, mezőgazdasági és ipari-kereseti telepek igazgatása, ilyen intézetek kezdeményezése, irányítása, támogatása és felügyelete; az összes, erre a célra létesített alapok kezelése, gyűjtések kezdeményezése, rendezése és ellenőrzése; a rokkant katonák sze mélyi és vagyoni viszonyainak nyilvántartása, a katonák gyűjtése, szétosztása, elhelyezése, stb., munkájuk közvetítése; társadalmi gyámoJításuk szervezése és irányítása, jogügyletek kötése, a rokkant iskolák részére tantervek kiadása, stb. Az orvosi utókezelést nyújtó intézetek és mesterséges testrészeket gyártó műhelyek felett az orvosi felügyeletet, a gyakorlati oktatást nyújtó intézetek felett az oktatási felügyeletet, a mezőgazdasági és ipari kereseti telepek és műhelyek felett pedig a gazdasági felügyeletet a szakfelügyelők gyakorolják, akiket a Hivatal biz meg. A csonkított, béna és belbeteg katonák ügyében a társadalmi és gazdasági körökkel való állandó érintkezés és együttműködés biztosítása céljából legalább 18 és legfeljebb 36 tagú tanács alakítását mondja ki a rendelet, amelynek elnöke a m. kir. miniszterelnök, akit a tagok meghívásának joga is illet. A második fejezet az utókezelő gyógyintézetekről, a mesterséges testrészeket előállító műhelyekről és az ipari és mezőgazdasági telepekről szól és ezek működését szabályozza. A rendelet részletesen intézkedik a rokkantak elemi és polgári iskolai ismeretekre, valamint általános ismeretekre oktató iskolákról, amelyek tevékenységében jelentékeny része van az iparoktatásnak. Ez kitűnik a rokkantiskola szervezetéből, amely a következő : igazgató: az elemi és polgári iskolai és általános ismeretekre oktató tanfolyamok vezetője; elemi, polgári iskolai és gyógypaedagógiai tanítók; a műhelyíőnök; a művezetőmester; más szaktanfolyamok vezetője; rokkantiskolai orvos. A rendelet pontosan megállapítja a személyzet hatáskörét és föladatát. A művezetőmesterekre nézve többek között kimondja, hogy kötelességük minden egyes növendék életviszonyait, hajlamait, tehetségeit tanulmányozni s különösen azt vizsgálni, hogy a rokkantnak nem volna-e rokkantsága következtében valamely különleges munkaeszközre, műszerre, munkaprotézisre, vagy más ortopédikus segédeszközre szüksége, nem kell-e munkája közben a rendestől eltérő módon eljárnia. Kötelesek a rokkantakat ebben az irányban útbaigazítani, tanácscsal ellátni és begyakorolni. Nevezetes intézményei a rendeletben megállapított szervezetnek a mezőgazdasági és ipari kereseti telepek, amelyeknek az a céljuk, hogy a különösen megbízható de csonkultságuk, illetve bénultságuk következtében magán-munkaadóknál célszerűen el nem helyezhető rokkantak megélhetését közös munkájuk szervezésével és értékesítésével biztosítsák. A rendeletnek ez a fejezete intézkedik továbbá az intézetek egészségügyi felügyeletéről, a számvitelről, végül a belső betegségben szenvedő katonák részére létesítendő intézetekről. A harmadik — 9.000/1915. sz. — vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet különféle kedvezményeket állapít meg a háború alatt rokkanttá váló katonai havidíjasoknak a felső oktatás terén való továbbképzése körül. A Népszava szeptember 11-iki számában hosszabban bírálja az első két rendeletet s a munkásság kívánságait a következőkben ismerteti: Elsőbben is helyteleníti, hogy fönnálló, bevált intézmények helyett »új Hivatalt létesítettek és ennek ügykörébe utalták a rokkantügy szervezését és kezelését. Az Országos Pénztárt, amely az eddigi kiterjedt gyakorlat és a rendelkezésre álló orvosi és technikai személyzet és kórházak birtokában a legalkalmasabb intézmény volna a rokkantak célszerű és gyors orvosi ellátására és kezelésére, a mi fölterjesztésünk és az Országos Pénztár igazgatóságának ajánlkozása ellenére egyszerűen mellőzték. A kormány a minden pártérdeket háttérbe