Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 17-18. szám - Az 1913. és 1914. évi tőkefedezeti baleseti járulékkirovásokról

Munkásügyi Szemle 413 tűzoltói munkájukat katonai felsőbbségük rendeletére végzik, ennélfogva nem tekinthetők a város alkalmazottjainak, az ezen munka közben szenvedett balesetért tehát nem a munkásbiztosító pénztár, hanem a katonai kincstár tartozik kártérítéssel. A hadifoglyok tudvalevőleg az » Egyezmény « szerint mindolyan munkára foghatók, amely nem irányul hazájuk hadereje ellen, ezek azonban a katonai kormány hatalma alatt állanak és a katonákkal egyenlő elbánásban részesítendők. Ha tehát biztosításra kötelezett üzemben végeznek is munkát, az eközben szenvedett balesetükért ugyancsak a katonai kincstár felel. A hadiállapot miatt elkülönített külföldi honosok (internáltak) ellenben nem kerülnek katonai hatóság alá, szabadon szerződhetnek munkára, az ilyenek tehát biztosításra kötelezett üzemben szenvedett balesetükért a pénztár által kártalanítandók. (Á. H. 17.103/1914.) A felsorolt példákban az alkalmazotti minőség a döntő abban a kérdésben, hogy az 1907. évi XIX. t.-c. hatálya alá tartoznak-e a balesetet szenvedettek vagy sem. Ha katonáknak tekintendők (népfelkelő, hadifogoly) az esetben nem alkalmazottak, vagyis nem biztosításra kötelezettek; egyébként igen (internáltak). Az alkalmazotti minőség kétségtelen azoknál a polgári egyéneknél is, akik katonai vezetés vagy felügyelet alatt álló üzemekben (katonai raktárak, ha motorjuk van; élelmezési raktárak, ha 20-nál több polgári alkalmazottjuk van; katonai lőporgyárak, erődítményi munkálatok) dolgoznak; és az ilyen üzemekre a 4.616/910. sz. min. tanácsi határozat nem vonatkozik, ha közös hadügyi kormány hatósága alá tartoznak, ennélfogva az említett alkalmazottak is az 1907. évi XIX'. t.-c. szerint kártalanítandók. Az 1913. és 1914. évi tőkefedezeti baleseti járulékkirovásokról. Irta: Mihályfi Dezső az Országos Munkásbiztosítő Pénztár műszaki segédtitkára. A mult számban az 1913. és 1914. évi baleseti járulékkirovásokról írván, közöltem volt az évi költségeket az 1907. évi XIX. t.-c. 36. §-a alapján viselő felosztó-kirovó rendszer alá tartozó üzemek kirovására vonatkozó adatokat és jeleztem, hogy az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár igazgatósága a baleseti költségek tőkeértékét az 1907. évi XIX. t-.-c. 30 §-a szerinti tőkefedezeti rendszer alapján viselő építőipari érdekeltség baleseti járulék kirovása tekintetében véglegesen határozni nem tudott, noha a kérdéssel már két ülésen foglalkozott. Az említett cikkben bizonyos megoldási módot is ajánlottam volt, amelyet azóta az Országos Pénztár igazgatósága már teljesen magáévá tett s a Munkásügyi Szemlében már közölt elvi álláspont alapján ebben a régen húzódó kérdésben 1915. évi augusztus hó 30-án tartott ülésén most már minden érdeket kielégítő egyhangú határozatot hozott E határozat szerint az igazgatóság a tőkefedezeti üzletágban az 1913. évi egységdíjtételt 0.00077604143 koronában, az 1914. évit pedig 0.00039310312 koronában állapította meg, ami annyit jelent, hogy a földszintes házakat építő üzemek, az útépítési vállalatok, a kisebb folyókat, patakokat és belvizeket szabályozó vállalatok, a csatorna-, gáz- és zsilipépítő és az ilyen vízépítményeket nagyobb folyókon, folyamokon karbantartó üzemek, a kézi üzemű kútfúróvállalatok baleseti járuléka 1913-ban a munkabéreknek kb. 3°/o-a, 1914-ben kb. l'6°/o-a ;az emeletes házakat építő