Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 1. szám - A német munkásbiztosítás mozgósítása

8 Munkásügyi Szemle célra, hogy az idő előtt beálló rokkantság, vagy a biztosításra kötelezett lakosság egészségügyi viszonyainak javítása érdekében foganatosított intézkedéseket elősegítse, vagy keresztülvigye. Ezen törvényrendelkezés alapján a Reichsversicherungsamt 1914. augusztus 30-iki köriratában az alárendelt rokkantbiztositó intézeteknek megengedte, hogy a német VöröskeresztEgyletek központi bizottságának egyelőre 10000 márkáig terjedő összeget a betegápolás, ragályok elkerülése, stb. céljaira rendelkezésére bocsáthassanak. Ezáltal a Vöröskereszthez már a háború első napjaiban 400.000 márka folyt be. Hogy további jóléti intézkedéseket kezdeményezzen, a Reichsversicherungsamt 1914. augusztus 31-ére az Országos Biztosító Intézetek értekezletét hívta össze, amely értekezleten a Vöröskeresztnek hadisegélyezési célokra felállított bizottságával való együttműködése állapíttatott meg. Megállapíttatott, hogy a Reichsversicherungsordnung 1274. §-a alapján ily célokra nyújtandó összeg az összvagyon 5"/o-át (1913. évvégi állapot szerint) meg nem haladhatja. Minthogy a vagyon kerek 2 milliárdot tesz ki, így 100 millióig terjedő összeggel lehet számolni. Magasabb hozzájárulások felhasználása a Reichsversicherungsamt külön jóváhagyását igényli. Ezenfelül a biztosító intézetek értékpapírjainak lombardirozásával további 150—200 millió márkát folyósíthat könnyű feltételek mellett, a szorongatott intézmények és községek segélyezésére. A biztosító-intézetek eszközei első sorban saját körükben használandók fel, de késznek nyilatkoztak az intézetek arra is, hogy megfelelő kiegyenlítő intézkedéseket fognak tenni a háború által súlyosan érintett kerületekre nézve. Az Országos Biztosító Intézetek már nagy összegeket bocsátottak rendelkezésre a sebesültek és háborúban megbetegedettek céljaira, a munkanélküliek támogatására, a népbetegségek leküzdésére, továbbá kölcsönöket járások, kerületek és községek részére. A tevékenység más köre nyílik meg a biztosítás teherviselőinek a sebesültek gyógykezelésénél való közreműködésével. A birodalmi biztosítási hivatal a biztosítás teherviselőinek köriratban ajánlja, hogy kórházaikat, üdülőhelyeiket és gyógyító telepeiket, amennyiben a biztosítottak érdekei nek súlyos sérelme nélkül lehetséges, sebesültek céljára rendelkezésre bocsássák ; a biztosítás teherviselői ezen célból a Vörös Kereszt központi bizottságával Berlinben haladéktalanul lépjenek érintkezésbe. Ennek a köriratnak a legmesszebbmenoleg megfeleltek, úgy hogy számos intézet az ágyak ezreivel a sérültek ápolásának céljaira rendelkezésre áll. A csatatér közelében levő intézetek közvetlenül vették fel a sérülteket a csatatérről. Ámde a biztosító intézetek gyógyító telepeinek rendelkezésére bocsátása a sebesültek céljaira nem szabad, hogy megakadályozza a biztosító intézetek által saját biztositottaik érdekében kifejtendő tevékenységét. Különösen áll ez a tuberkulózis elleni küzdelemben. A Vörös Kereszt által létesített tuberkulózis-bizottsággal való megbeszélés alapján a Reichsversicherungsamt 1914. augusztus 20-iki köriratában a hivatalnak alárendelt Országos Biztosító Intézeteknek irányelvül jelöli meg, hogy a tuberkulózis elleni küzdelemnek a háború alatt nem szabad szünetelni, annál kevésbbé, mert a gazdasági helyzet romlása, a táplálkozási és lakásviszonyok rosszabbodása folytán amúgy is kedvező a talaj e betegség elterjedésére. Éppen ezért a gyógyítási intézkedések úgy mint eddig, továbbra is folytatandók és amennyiben az eddig használt gyógyító telepek hadicélokra igénybevétetnek, a dispensairek fokozott tevékenységével és az erdei üdülőtelepek igénybevételével kell kiegyenlítést teremteni. A hadikölcsön jegyzése által is igen jelentékenyen vettek részt a biztosítás teherviselői a német birodalom anyagi erejének növelésénél. A Reichsversicherungsamt 1914. szeptember 12-iki köriratában az