Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 6-8. szám - Háború és munkásbiztosítás. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének 1915. március hó 20-án tartott ülése

170 Munkásügyi Szemle befolyása van a szociális biztosítás fejlettségének az egyes országok harcképességére. A szociális biztosítás a nép egészségügyére rendkívül kedvező hatással volt. A munkásvédelem, a balesetek megelőzése pedig számos esetben őrizte meg olyanok munkaképességét és ezzel harcképességét is,, akik különben balesetek áldozatává lettek volna. A népbetegségek, különösen a tuberkulózis leküzdésére irányuló nagyszabású tevékenység, a lakásfelügyelet és még a betegsegélyezés átmenetileg ható eszközei is sokat jelentenek a népegészségügy tekintetében. A családtagok ingyenes gyógykezelése és a gyermekágyi segély nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy egészséges utódok legyenek felnevelhetők. A közegészség javulása kétségtelenül hozzájárul ahhoz, hogy a nép harckészsége növekedjék. Lényeges és figyelemreméltó még az is, hogy a szociális biztosítás, különösen a balesetbiztosítás, a szakorvosok egész sorát képezte ki, akik a sebészeti kezelésben a fejlődésnek új és új útjait nyitják meg s tapasztalataik bizonyára a háborúban megsebesülteknek is előnyükre fognak szolgálni. A balesetbiztosítás fejlődésének köszönhető az is, hogy orvosok és technikusok egyesült erővel törekszenek arra, hogy a baleset folytán munkaképességükben visszaesett sérültekre minél használhatóbb segédeszközöket, apparátusokat szerkesszenek, amelyek bizonyára a háborúban megrokkantakra, részben megfelelő átalakítások mellett, igen jól felhasználhatók lesznek. A szociális biztosítást szolgáló intézményeknek (betegsegélyző pénztárak, balesetbiztosító- és rokkantbiztosító intézetek) jelentékeny vagyona háborúviselés esetén kétségtelenül jelentékeny szerepet játszik, — mert hiszen a pénzügyi készültség rendkívül nagyfontosságú. Nálunk nem lehet ily vagyonról még egyelőre szó, ellenben Németországban hatalmas vagyonok állnak a szociális biztosítás rendelkezésére. A biztosító intézményeknek a betegsegélyezés terén 331 millió, a balesetbiztosítás terén 565 milió és a rokkantbiztosítás terén 2.660 millió vagyon áll rendelkezésükre. Természetszerűleg felmerül az a kérdés, hogy ez a jelentékeny vagyon felhasználható-e a Németbirodalom által hadicélokra, illetve, jogosítva vannak-e a biztosítási intézmények ezen eszközöket a birodalom rendelkezésére bocsátani és végül, ellenséges állam ezt a vagyont, mint közvagyont, lefoglalhatja-e ? A harcikészség fentartásához kétségkívül nagy mértékben hozzájárul az a körülmény, hogy a munkásbiztosítás szervei a háború alatt zavartalanul folytatják működésüket s így az itthonmaradottak egészségének megőrzése, a hadiszerek gyártásával foglalkozók munkaképességének fenntartása céljából igen nagy fontosságú. A háború által teremtett új helyzetnek a munkásbiztosítás minden szerve igyekezett megfelelni. A mozgósítás után azonnal rendelkezésre bocsátották mintaszerűen berendezett kórházaikat, üdülőtelepeiket. Ezek az intézetek összes felesleges készpénzüket átutalták a birodalmi bankhoz, ezzel az állam pénzügyi készültségét erősítették. A magyarországi pénztárak e téren szintén említésre méltó tevékenységet fejtettek ki a sebesültek és betegek gyógykezelése körül. A hadikölcsön jegyzésből a magyarországi munkásbiztosítás 2,000.000 koronát meghaladó összeg erejéig vett részt. Természetesen a hatalmas németországi munkásbiztosítás hozzájárulása a harcikészség emeléséhez sokkal említésre méltóbb. A rokkantbiztosító intézetek, mint első hozzájárulást már 400.000 márkát bocsátottak a Vöröskereszt rendelkezésére. Megtehették ezt azért, mert a Reichsversicherungsordnung 1.274. §-a megengedi, hogy az országos biztosító intézetek a birodalmi biztosítási hivatal jóváhagyásával olyan intézkedések céljaira bocsássanak anyagi eszközöket rendelkezésre, amelyek a rokkantságot elhárítani és a biztosításra kötelezett lakosság egészségügyi viszonyait javítani alkalmasak. A birodalmi biztosítási hivatal megengedte, hogy ezek az intézetek vagyonuk 5%-ig bocsáthassanak anyagi eszközöket rendelkezésre, a köz-