Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 6-8. szám - Háború és munkásbiztosítás. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének 1915. március hó 20-án tartott ülése

Munkásügyi Szemle 161 amely ily külső eszközök közreműködése nélkül áll be (tüdőbetegség, rheuma), amelyek tehát a tagot akkor is érhették volna, ha nem teljesít katonai szolgálatot. Figyelembe veendők továbbá, hogy csak az a mozgósított tag részesülhet segélyezésben, akit a katonaságtól végleg elbocsátottak (felmentettek). Ezt a rendelkezést, amely a jogkérdések között még tárgyalás alá fog kerülni, az Állami Hivatal, mint törvénybe ütközőt megsemmisítette. Veszélyeztetett vidéken lévő pénztárak magatartásáról az Országos Pénztár ugyancsak utasítást adott. Ez utasítás szerint a pénztár tisztviselőkara tartozik mindaddig a helyén maradni és működését folytatni, amíg az illető vidéken működő hatóságokat a közvetlen veszélyre nem figyelmeztetik. A székhelyről való távozás előtt a pénztárak a pénztári könyveiket és fontos irataikat felküldeni tartoznak az Országos Pénztárhoz, vagy más módon biztonságba kell azokat helyezniük. Az alkalmazottak részére egy havi fizetés folyósítható. Gondoskodni kell a pénztárnak, hogy az orvosok és bizalmiférfiak a pénztári működés szünetelése alatt is lássák el teendőiket. A pénztár működésének felfüggesztése az Országos Pénztárnak azonnal bejelentendő. Az Országos Pénztár többi rendeletei a pénztárak társadalmi tevékenységére vonatkoznak, ezekről tehát később fogok megemlékezni. A balesetbiztosítás szempontjából csak egy rendelkezés történt, amelyet a mozgósítás folytán katonai szolgálatra bevonult baleseti sérültek járadékainak folyósítása tárgyában az Országos Pénztár 1914. évi 37.243. szám alatt adott ki. Eszerint a kerületi munkásbiztosító pénztáraknak a fenforgó körülmények között előfordulható nehézségekre való tekintettel felhatalmazást adott arra, hogy a háború tartama alatt a mozgósítás folytán katonai szolgálatra bevonult, járadékot élvező baleseti sérültek járandóságai a szabályszerűleg meghatalmazott, illetőleg ennek hiányában családtagokul igazoltak kezeihez folyósíthatok legyenek akkor is, ha az életbenlét szabályszerűen nem igazolható. Ausztria. Törvényes rendelkezés a munkásbiztosítást illetőleg Ausztriában sem történt. A 238. számú, szeptember hó 6-án kelt császári rendelet intézkedik arról, hogy oly ügyekben, amelyekben törvény és alapszabályok szerint a közgyűlésnek kell határozni, határozhassanak sürgős esetben a pénztárak és a bányatársládák vezetőségei. Az e császári rendeletben megállapított felhatalmazás alapján a belügyminiszter olykép rendelkezett, hogy a határozathozatalhoz a vezetőségi tagok 2/3-ának szavazata szükséges. Szükséges továbbá a politikai hatóságok jóváhagyásának kikérése. A november 29-én kelt császári rendelet szerint a nyilvános jellegű biztosító intézmények a háborús állapotok által előidézett rendkívüli viszonyok tartamára felhatalmazást nyernek, hogy a felügyeleti hatóságok engedélyével anyagi viszonyaikhoz mérten hozzájárulhassanak oly intézkedések életbeléptetéséhez vagy elősegítéséhez, amelyek alkalmasak arra, hogy elhárítsák azokat a különös károkat, amelyeket a háború és annak következményei a biztosítottak egészsége, vagy keresetképessége tekintetében előidéznek. Ugyanezen császári rendelet lehetővé teszi, hogy a biztosítóintézetek anyagi erejükhöz mérten az államot egészségügyi feladataiban támogassák s ezzel a biztosítottak érdekeit is szolgálják. A szeptember 27-iki császári rendelet megállapítja, hogy a betegsegélyző pénztárak, valamiképen a nyugdíjbiztosító intézmények járulékai nem esnek moratórium alá. Kormányhatósági rendelet volt az osztrák belügyminiszter augusztus