Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 6-8. szám - Háború és munkásbiztosítás. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének 1915. március hó 20-án tartott ülése

Munkásügyi Szemle 159 déktartozásaira a moratórium nem terjed ki. A 224/1915. számú ötödik moratóriumi rendelet a munkásbiztositást illetőleg következőleg rendelkezik : 8. §. Közalapoknak folyószámlára vagy betéti könyvre elhelyezett betétei a felmerült szükséghez képest, amelyet a felügyeletre hivatott kormányhatóság állapít meg — a kikötött felmondási idő épségben tartása, de legalább nyolc nappal előbb történt Írásbeli bejelentés mellett — korlátlanul kifizetendők. A szükséglet mértékét a rendezett tanácsú városok, a nagy- és kisközségek alapjaira vonatkozólag ötezer koronát meghaladó összegek tekintetében a belügyminiszter, ötezer koronát meg nem haladó összegek tekintetében a vármegye alispánja állapítja meg. Ugyanez áll a munkásbiztosító pénztáraknak a bányatársládáknak betéteire nézve. A munkásbiztosító pénztárak tekintetében a szükséglet mértékét az Állami .Munkásbiztosítási Hivatal állapítja meg. Ugyanennek a rendeletnek 32. §-a megállapítja, hogy a munkásbiztosító pénztáraknak és a bányatársládáknak járulékköveteléseire, valamint segély- és járadéktartozásaira ez a rendelet nem terjed kL Egy másik, a pénztárakra vonatkozó kormányhatósági rendelet volt az, amelyben a belügyminiszter megállapította újólag az egyes gyógyszerek áregységét. E rendelkezés az amúgy is csökkent taglétszámú és csökkent bevétellel működő pénztárakat még inkább sújtotta, amennyiben a hivatalos gyógyszereknek mintegy felerésze árban megváltozott, még pedig 240-féle szer árban emelkedett, ami tekintélyes megterhelést jelent a pénztárakra. A belügyminisztérium ezen intézkedésének indoka az, hogy a gyógyszerek beszerzése nehéz és drágábban történik, mint azelőtt, azonban a pénztárakat ez az újabb költségtöbblet készületlenül találta és háztartásukat jelentékenyen meg fogja terhelni. Az Állami Munkásbiztosítási Hivatal rendeletben közölte a pénztárakkal, hogy azt a kérdést, hogy a háborúba vonult pénztári tagok tagsága és amennyiben azok tagjai az önkormányzati szerveknek, önkormányzati tisztsége megszünt-e vagy sem, felügyeleti hatáskörében nem döntheti el, miután ez a kérdés az azzal kapcsolatos segélyezési kérdések szempontjából választott bírósági döntést igényel. Az önkormányzat zavartalan működésének biztosítása céljából azonban a Hivatalnak nincs észrevétele az ellen, ha a háborúba vonult igazgatósági tagok helyére az alapszabályoknak megfelelő módon a soros póttagok ideiglenesen, a háborúba vonult rendes tagok akadályoztatása idejére behivatnak. Az igazgatóság vidéki tagjai csak azért, mert a közlekedés szünetelése folytán az üléseken meg nem jelenhetnek, tisztségüket nem vesztik el, s így ezek helyébe póttagokat nem lehet behívni. Ha tehát az igazgatóság ennek következtében határozatképes üléseket nem tarthatna, ebben az esetben a kerületi pénztári alapszabályok 32., ilLtve az Országos Pénztári alapszabályok 174. §-ában foglalt az a rendelkezés irányadó, amely szerint »minden olyan ügyben, amelyben a halasztásból a pénztárt vagy tagjait hátrány érhetné, az esetben is, ha különben hatáskörén kívül esnék, az elnökség jogosult saját felelősségére intézkedni, ezen intézkedéseire azonban az igazgatóság legközelebbi ülésében jóváhagyást kell kikérnie«. Az 1916. évi költségelőirányzat és az 1914. evi zárószámadások fölterjesztése körül követendő eljárás tárgyában az Állami Hivatal 2.500. szám alatt intézkedett. A rendelet kimondja, hogy tekintettel arra, hogy a mai rendkívüli viszonyok lehetetlenné teszik azt, hogy az évi közgyűlés megtartassák, mert a közgyűlési kiküldöttek egy része katonai szolgálatot teljesít s így a közgyűlési tagsággal járó jogokat nem gyakorolhatja, az ipari foglalkozásban levők tekintetében pedig a kerületi pénztáraknál a közlekedési viszonyok miatt is bizonytalan az, hogy határozatképes közgyűlés összehívható legyen, a m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal a pénztárakat az 1915. évi közgyűlés megtartásának kötelessége alól fölmenti és a