Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 6-8. szám - A negyvenévesek

152 Munkásügyi Szemle hogy a munkásbiztosító pénztárak tekintetében a szükséglet mértékét az Állami Hivatal állapítja meg. Községi alkalmazottak biztosítása. A belügyminiszter 181.807/914. számú rendeletével közölte a törvényhatóságokkal, hogy a községi alkalmazottaknak az 1907. évi XIX. t.-c. 10. §-a alapján a betegség esetére való biztosítás hatálya aiól való mentesülése céljából szükséges, hogy a szolgálati rendtartásban, illetőleg szervezési szabályrendeletben vagy határozatban a beteg alkalmazottra vonatkozó elbocsátási tilalom is benfoglaltassék. Biztosítási kötelezettség. A cirokseprő-készítő üzemben alkalmazottak még abban az esetben is betegségi biztosítási kötelezettség alá esnek, ha az üzemtulajdonos saját nyersterményeit dolgozza is fel. Ez üzemek balesetbiztosítási szempontjából az az irányadó, foglalkoztat-e a tulajdonos az üzemben elemi erővel hajtott gépet vagy 20-nál több munkást. (Kereskedelemügyi miniszter 68.075/1914. VI. D.) A kórházi alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztosítási kötelezettség alá esnek. (K. M. 80.218/1914. VI. D.) Halászok, akik a hal fogásán és eladásán kívül más munkával (füstölés, konzerválás) nem foglalkoznak, nem esnek az 1907 : XIX. t.-c. hatálya alá. (K. M. 89.819/1914. VI. D.) Izr. agg-hajlék alkalmazottai betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá esnek. (K. M. 11.167/1915. VI. D.) Ha a biztosítási kötelezettség alá nem tartozó üzem tulajdonosának biztosításra kötelezett üzeme is van, az utóbbiban való foglalkozás még akkor is biztosítási kötelezettséget von maga után, ha az alkalmazott elsősorban és főként ugyanazon munkaadónak biztosítási kötelezettség alá nem eső üzemében nyer alkalmazást. (K. M. 17.090/1915. Vi. D.) A rézművesipar a kovács-, illetve a lakatosipar fogalma alá esik, s ehhez képest a rézművesiparban alkalmazottak balesetbiztosítási kötelezettség alá esnek. (Közigazgatási Bíróság 5.970/1914. számú ítélete.) A fatermelésnél alkalmazottak nemcsak baleset, hanem betegség esetére is biztosítási kötelezettség alá esnek, ha az erdő nem a kitermelő tulajdona, hanem ez csak az erdő fáját vette meg a tulajdonostól kitermelés végett. (Közigazgatási bíróság 4.668/1914. sz. ítélete.) Munkásbiztosítási járulékok biztosítása. A nagyváradi királyi ítélőtábla 1914. évi G. 225. számú ítéletével kimondotta, hogy a munkásbiztosítási járulékok behajtása céljából bírói végrehajtás útján lefoglalt gyári termeivényeknek a végrehajtás alól való feloldását tulajdoni igényper útján nem igényelheti a végrehajtást szenvedett gyárosnak az a hitelezője, aki azzal oly szerződésre lépett, amely szerint a gyár termeivényeit meghatározott időközökben és meghatározott árban átveszi. Ebben a tekintetben nem tesz különbséget, hogy a járulékkövetelés mikor keletkezett és vált esedékessé. A passzív tagság kérdéséhez. A m. kir. Közigazgatási Píróság 4.718/1914. számú ítéletében kimondotta, hogy az 1907: XIX. t.-c. 61. §-ában megállapított ú. n. passzív tagsághoz való jog szempontjából a hónapot a munkában töltött napok átszámításánál 30 nappal kell számítani. A vakreceptek ügye a Kúrián. Ismeretes, hogy a Budapesti Kerületi Munkásbiztositó Pénztár egyik orvosa, Frankéi Lipót, koholt recepteket készített, hogy egyes gyógyszerészeket a pénztár kárára indokolatlan anyagi előnyökhöz juttasson. A jogtalan haszonból persze az orvos is részesedett. A budapesti büntető törvényszék a vétkes gyógyszerészek közül Glück Rezsőt egy évi börtönre és 1.500 K pénzbüntetésre, Falk Richárdot nyolc hónapi börtönre és 1.000 K pénzbüntetésre és Braun Lajost hét hónapi börtönre és 1.000 K pénzbüntetésre, ezenkívül mindhármukat három évi hivatalvesztésre ítélte volt s a munkásbiztosító pénztárt kártérítési igényével polgári per útjára utasította. Az ismeretlen tartózkodású dr. Frankéi Lipót ellen kézrekerítéséig megszüntették az eljárást. A tábla vétségnek minősítette a gyógyszerészek cselekedetét és ezért Glück Rezső büntetését három hónapi, Falk Richárd és Braun Lajos büntetését két hónapi fogházra szállította le és valamennyiüket 200—200 K pénzbüntetésre ítélte. A vádlottak semmiségi panasza folytán most a Kúria foglalkozott a vádlott gyógyszerészek ügyével. A Kúria bűntettnek minősítette a vádlottak cselekményét és ezért Glück Rezsőt egy évi börtönre és 1.500 K pénzbüntetésre, Falk Richárdot nyolc havi börtönre és 1.000 K pénzbüntetésre, Braun Lajost hét havi börtönre és 1.000 korona pénzbüntetésre és valamennyiüket három évi hivatalvesztésre és politikai jogaik felfüggesztésére ítélte.