Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1915 / 6-8. szám - A negyvenévesek
Munkásügyi Szemle 145 MUNKÁS VÉDELEM. MUNKAVISZONY. A magyarországi szakszervezetek 1914-ben. A Szakszervezeti Értesítő folyó havi száma közli a magyarországi szakszervezetek 1914. évi statisztikáját. Hogy a háborúnak a szakszervezetekre okozott hatása kellőképen kifejezésre jusson, úgy a tagforgalomnál, mint a segélyezéseknél külön van választva a háború előtti és a háború utáni időszak. A háború nagy feladat elé állította a szakszervezeteket. Egyrészt tagjaik jelentékeny számát, ha ideiglenesen is, elvesztették, másrészt pedig a segélyezési igények rendkívüli módon emelkedtek. Hozzájárult még a bajokhoz az a körülmény, hogy a háború előtti két esztendő kedvezőtlen volt. A nagy munkanélküliség miatt egyes nagyobb szervezetek anyagilag teljesen kimerültek. A háború kezdetén meglehetős nagy volt a munkanélküliség. A munkanélküliek ezrein sem az állam, sem a városok nem segítettek. A szakszervezetek voltak az egyedüli menedékek, ahol a nyomorgókon segítettek. A legtöbb szervezet különjárulékot vetett ki azon tagjaira, akik abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy a háború alatt is dolgoztak. Egyes szervezetek még kölcsönöket is vettek fel a segélyigények kielégítésére. Ez erőltetéseknek köszönhető, hogy nemcsak a munkanélküliek, hanem a hadbavonultak családtagjait is segélyhez juttatták. Szerencsére a munkanélküliség a háború második hónapjában már némileg csökkent, mivel a hadfelszerelési üzemek sok munkást alkalmaztak, a grafikai, építőipari és fényűző szakmákban azonban állandóan nagy volt a munkanélküliség mindamellett, hogy a grafikai szakmák szervezetei abban állapodtak meg a munkáltatókkal, hogy a háború alatt, nehogy a munkanélküliek száma óriási módon növekedjék, félnapokat dolgoztatnak. A tagforgalom természetesen szintén a háborús viszonyok hatása alatt állt. A háború kitörése óta az volt a vezetők törekvése, hogy a szakszervezetek kereteit megtartsák. Bármennyire is csökkent a taglétszám, a csoportok nagyjában megmaradtak. 1914 január 1-én az országos szervezeteknek 920 csoportjuk volt, ez a szám július 1-én 791-re és december 31-én 654-re szállt le. Tehát a háború alatt, nem számítva az élelmezési munkások csoportjait,1) a csoportok száma 266-tal csökkent. Az önálló szervezetek közül csupán a kéményseprők, vegyészeti munkások, keztyüsök és borbélyok szüntették be ideiglenesen működésüket. Ez azért történt, mert a szervezetek vezetői részint bevonultak, másrészt pedig, mert ezek a szervezetek már a háború előtt is olyan gyengék voltak, hogy a taglétszámuk alig haladta meg a 100-at. A befolyt hetijárulékok alapján kiszámított átlagos taglétszáma volt az öszszes szervezeteknek: 1914 január 1-én 107.486, 1914 július 1-én, nem számítva az élelmezési munkások szövetségének körülbelül 1.500 tagját, a taglétszám 96.290-re és január 1-én 51.510-re szállt le. Kivéve a bőröndösök és szíjgyártók szervezetét, minden szervezetnek meglehetősen nagy volt a tagcsökkenése. Utóbbi szervezet abban a szerencsés helyzetben van, hogy tagjai hadfelszerelési üzemekben dolgoznak, s nagyon kevés kivétellel, itthon maradtak. A tagcsökkenés az 1914 július 1-iki taglétszámhoz képest következőképen oszlik meg: Ácsok 1.150 (60-52°/o), bányamunkások 2.099 (52"17°/o), cipészek 1.500 (56'73%), cukrászok 133 (67700/Ü), építőmunkások 3.685 (35'02°/o), famunkások 6.102 (61-74°/o), festőmunkások 474 (24-02°/o), földmunkások 2.100 (65-62°/o), gabonamunkások 356 (53'61°/o), grafikai munkások 143 (14"89°/o), húsipari munkások 426 (50'11», kalaposok 18 (9'457o), könyvnyomdászok 2.718 (26-120/o), könyvkötők 786 (23'24°/o), magánalkalmazottak 794 (42-21), molnárok 221 (38-90°/o), szabómunkások 2.980 (72-68°/o), pincérek 413 (33-44°/o), szállítási munkások 90 (15-38°/o), textilmunkások 136 (62 96°/o), üvegesmunkások 760 (84"72°/o), vasmunkások 15.228 (57-81 °/o), vasúti munkások 1.808 (34-51», aranyművesek 377 (87-47°/o), cipőfelsőrészkészítők 177 (2r02°/o), mintakészítők 115 (28*1 l°/o), szobrászok 87 (33*200/o). A háború első öt hónapjában, nem számítva az élelmezési munkások szövetségének tagjait, 44.780-nal (46'50°/o) csökkent az egész országban a szervezetek taglétszáma. 1914 június 30-án Budapesten 47.994 és vidéken 48.296, 1914 december 31-én Budapesten 27.597, vidéken pedig 23.913 szervezett munkás volt. ') Az élelmezési munkások szövetsége nem szolgáltatott adatokat.
