Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 6-8. szám - A negyvenévesek

134 Munkásügyi Szemle A hadiápolás egyik legjelentősebb része a ragályos betegségek elleni küzdelem. Hiszen ismeretes, hogy különösen az előbbi háborúkban a ragályos betegségek sokkal több áldozatokat szedtek, mint az ellenséges fegyverek. Nevezetesebb ragályos betegségek, amelyek háborús időkben fel szoktak lépni: a typhus, kolera, vérhas és merevgörcs. A ragályos betegségek elleni védekezés alapja annak a megállapítása, hogy ki szenved ilyen betegségben, ki gyanús erre, kik érintkeztek és érintkezhettek az ilyen személyekkel, kik azok az első tekintetre egészséges, a betegségek bacillusát felvevő s magukból kiválasztó, úgynevezett bacillushordozók. Ezt a megállapítást az orvosok végzik a rendelkezésre álló bakteriológiai és mikroskopikus eszközök segítségével. A védekezésnek egy másik főeszköze a védőoltás. Ilyen védőoltás alkalmazható a typhus, kolera, merevgörcs és himlő ellen. A védőoltás alapja az, hogy az illető betegség bacillusának az egészséges testbe való juttatása kisebb-nagyobb időtartamra immúnissá teszi a testet ezen betegség ellen. Oltáshoz részint élő, részint élettelen baktériumokat használnak, az előbbieket himlő ellen és a typhus gyógyítása céljára, utóbbiakat pedig védőoltásul a kolera és typhus ellen. A ragályos betegségek elleni védekezés egyik további lényeges tényezője a fertőtlenítés és a tisztaság iránti rendszabály. A legtöbb fertőzés a kezek útján történik s ezért az első szabály a kezeknek feltétlen tisztán tartása A kezek fertőtlenítésére tehát carbolsavat, de még sokkal inkább és hathatósabban sublimátot, alkohololdatot használunk. Tárgyak fertőtlenítésére nagyon jól bevált a vizgőz. Erre a célra szolgálnak a gőzfejlesztők, amelyek járműre berendezve tábori kórházaknál is használhatók. A fertőtlenítendő tárgyak az úgynevezett fertőtlenítő kamrába helyeztetnek, a gőzfejlesztőben előállított gőzt azután idebocsátják és a magas temperaturájú gőz a bacillusok között elvégzi munkáját. Az eljárás befejeztével a gőzcsapot elzárjuk, illetve a levezető csőbe vezetjük, minek következtében levegő szívódik a fertőtlenítő kamrába. Ezzel egyidejűleg szárítjuk az immár fertőtlenített tárgyakat. Vannak más berendezésű fertőtlenítő gépek, az alapelv azonban mindegyiknél a fent leírt. Helyiségek fertőtlenítésére teljesen alkalmasnak és célszerűnek bizonyult a formalingőz használata. Régebben az ilyen fertőtlenítést a falaknak, padlónak és bútoroknak karbololdattal való lesúrolásával és lemosásával végezték. Sokkal egyszerűbb és biztosabb a jelenlegi eljárás, amely abban áll, hogy vizzel kevert formalin egy tartályban hevittetik, az ebből származó gőzök a fertőtlenítendő helyiséget betöltik, a legkisebb résbe is behatolnak és a bacillusokat megölik. Ajtót és ablakot ilyenkor légmentesen el kell zárni és ha a formalingőz 7 órán keresztül hatását kifejtette, egy kulcslyukon keresztül cinkcsövön át ammoniákgőzt vezetünk be a fertőtlenítendő helyiségbe, amelyet külső helyen ugyancsak ammóniák hevítésével állítunk elő, hogy az átható szagú formalingőz kellemetlen utóhatása eltávolíttassék oly hatásosan, hogy a helyiség a legrövidebb időn belül ismét használhatóvá váljék. Mindkét (a formalin- és ammoniákfejlesztő) készülék és a hozzá való szerelvények olymódon készíthetők, hogy azokat egy ember a hátán könnyen viheti. Formalin desinfectio még ott is tanácsos, ahol oly dolgokat akarunk fertőtleníteni, amelyeknek a vízgőz árt, pl. szőrmék, bőrneműek, könyvek stb. Nagy baj és majdnem mindig ragályos betegségekre vezet, azok tovaterjedését elősegíti, ha nincs jó ivóvíz. Ezért fontos feladat a katonaságot jó ivóvízzel ellátni. Erre a célra szolgálnak speciális ivóvízkészítő, illetőleg destilláló készülékek. Ezek között is van többféle, a lényeg azonban mindig a tisztátlan víznek felforralása. Van egyszerű szerkezetű szürőgép, amelyet egy ember hordhat és amely egy állványra erősített vízvederből,,