Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 6-8. szám - A negyvenévesek

131 A had- és népegészségügyi kiállítás. A hadiállapot nemcsak annak a feladatnak gyors megoldását tette szükségessé, hogy a hadviseléshez szükséges nagymennyiségű technikai eszközök álljanak rendelkezésre, hanem hogy a harctéri sebesültek és betegek ápolására, valamint gyógyítására közvetlenül és közvetve szolgáló intézmények és berendezések mindenkor készenlétben legyenek- A sebesülteknek, betegeknek első segélyben való részesítéséhez, a sebesülés helyétől megfelelő kórházba való szállításhoz, a rokkantaknak újból munkaképessé való tételéhez, a ragályos betegségek tovaterjedésének megakadályozásához, illetve csirájukban való elfojtásához, stb. produkált eszközök nagy tömege tartozik ebbe a keretbe. A harctéri sebesültek és betegek fájdalmán való enyhítés, gyógyítás s ismét harcképessé tételének munkáját az orvos végzi, a vöröskereszt jelvénye alatt egyesült katonai egészségügyi személyzet, az egész országra terjedő szervezettel bíró Vörös Kereszt egylet, az önkéntes ápolás intézményének, s a kifejtett technika által nyújtott műszerek és eszközök segélyével. A f. hó 11-én megnyílt kiállítás bemutatja a hadi ápolás- és gyógyügy technikáját, azokat a szervezeteket, eszközöket és egészségügyi berendezéseket, amelyek segítségével ez a sokoldalú és nagyigényű feladat megoldást nyer. A katonai ápolószemélyzet látja el a betegszállítás-szolgálatot úgyszintén a kórházi ápolói teendőket. Ebben segédkeznek a Vörös Keresztegylet, a Johannita- és Máltai-rend tagjai, és az önkéntes ápolás szervezete. A hadi ápolás ügyvezetése és irányítása katonai fenhatóság alatt áll. Ez irányítja azt a harc mezején ép úgy, mint a tábori és belföldi kórházakban. A belterületen első sorban a katonai kórházak veszik fel a harctéri sebesülteket és betegeket. Ezenkívül a tartalékkórházakban, üdülőhelyeken, speciális gyógykezelésre szolgáló intézményekben, gyógy- és fürdőhelyeken részesülnek azok gyógykezelésben; esetleg házi ápolásra küldetnek. A sebesültekről és betegekről való gondoskodás már a katona hadi felszerelésénél kezdődik. Minden harctérre menő katona a zsebben kényelmesen elhelyezhető kis tokot kap, amelyben a legszükségesebb kötszerek vannak; szükség esetén saját vagy bajtársának kisebb sebesülését ezzel ideiglenesen bekötheti. Ennek mily módon való használatára a katonákat már béke idejében kioktatták. A sebesültek további, de mégis csak ideiglenes jellegű ellátásához szükséges eszközök, részint a harctéren lévő katonai ápoló és orvosi személyzetnél, részint a csapatot majdnem a tűzvonalig követő, jó fedezettel ellátott egészségügyi kocsikon vannak elhelyezve. Itt találunk kellő mennyiségű kötszert, a legszükségesebb gyógyszereket, kisebb műtétekhez szükséges műszereket, hordágyakat, stb. A gyorsabb mozgású lovasságnál ezeket a szerelvényeket külön málháslovak viszik a csapat után. Az első állomás, ahol a sérült orvosi ellátást, kap a kötözőhely. Itt osztályozzák a betegeket menetképes, könnyű és súlyos betegekre. Utóbbiak minél gyorsabban a legközelebbi kórházba szállíttatnak. Ez rendesen a tábori kórház, amelyben már teljesebb felszerelést látunk. Ha a harctéren ilyen kórházi célra megfelelő épület nem található, a tábori kórházat katonai sátrakban helyezik el, külön sátor a mütő és segélynyújtó hely, külön sátrakban pedig ideiglenes elhelyezést nyernek a sebesültek, betegek. Itt már szükség esetén mindenféle orvosi vizsgálatokat, altatással járó műtéteket is lehet végezni, sőt a tábori kórházakat követi a Röntgen-kocsi, a jó ivóvizet szolgáltató, illetve destilláló járműves készülék és követik a sebesültek szállítására szolgáló nagyobb mennyiségű járművek.