Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 5. szám - A háború szociálpolitikája

114 Munkásügyi Szemle új választói törvény egyik-másik követelményének meg nem felelhetett éppen a háború miatt, mert hisz az lenne a legdurvább hálátlanság, hogy annak, aki életét és vérét teszi kockára a hazáért, jutalma politikai jogaiban való csökkenése legyen, hanem a választói törvénynek revíziója alkalmával tekintettel kell lennünk a munkások további jogos érdekeire is. A demokrácia, amely a háborúban oly gyönyörűen érvényesült, a háború után — sajnos — a régi rendnek fog ismét helyet adni. A háború tanulságait ebben az irányban senki sem fogja levonni. Ezzel legyünk tisztában. Az ellenkező felfogás önámítás lenne. Mert Magyarországon igazi demokrácia — sajnos — nem lehetséges. Legalább ma még nem és még sokáig nem. Tehát a régi rend kétségkívül ismét vissza fog térni. Talán kevesebb erővel, de több tárgyilagossággal. Mert sok anyagától meg fogja fosztani a háború. A régi renddel azonban a régi harcok is be fognak ismét állani. Csakhogy ezeket nem fogjuk többé a régi vonatkozásokban folytat hatni. Ez pedig már egymaga is nagy eredmény. Gazdasági téren fogunk egymással harcolni, politikai elveink lesznek egymástól eltérők, ezek érdekében fogunk egymással szemben síkra szállani. Bármily élesek legyenek is esetleg ezek a küzdelmek, a hazafiság kérdése nem fog többé ezekben a harcokban szerepelni. És ez igen nagy vívmány lesz. Ezt a vívmányt a magyar munkásság a háborúban vérével szerezte meg. SZEMLE. MUNKÁSBIZTOSÍTÁS. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesülete folyó 20-án délután 5 órakor Szterényj ]ózsef v. b. t. t. elnöklésével ülést tartott. Az ülésen résztvett a kereskedelemügyi minisztérium részéről dr. Vargha Gyula államtitkár is. Az elnöki megnyitó után Kis Adolf, a Dudapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár igazgatója előadást tartott a háborúnak a munkásbiztosításra való vonatkozásairól. Ismertette nálunk, Németországban, Ausztriában és Svájcban a háborúval kapcsolatban a munkásbiztosítás terén megalkotott törvényeket, kormányrendeleteket és társadalmi tevékenységet. Rámutatott a munkásbiztosítás nagy befolyására az államok harckészsége terén és a munkásbiztosításnak a háború után megoldandó nagy feladataira. Ezt követőleg nagy érdeklődést keltett dr. Sasvári József, a Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár titkárának előadása a háborúval kapcsolatban felmerült munkásbiztosítási jogkérdésekről. Az elnök záróbeszédében indítványozta, hogy az egyesület átiratot intézzen a német és osztrák társegyesületekhez, hogy a nemzetközi egyesülés további működése iránt akció indíttassák a szövetséges és esetleg a semleges államok közreműködésével, minthogy a Párisban székelő központ irányítása természetszerűleg megszűnt. Ugyancsak javasolta, hogy a háborúval kapcsolatos munkásbiztositási kérdésekre vonatkozó anyag a külföldi társegyesületek útján teljes mérvben összegyüjttessék. Az ülésről részletes jelentést legközelebb közlünk. Munkáskórház építése. Dudapest székesfőváros törvényhatósága még 1912-ik évben az 1907. évi XXVIII. t.-c. alapján a létesítendő munkáskórház céljára a főváros X. kerületében átengedett 13.050 négyszögöl kiterjedésű területet. Az átengedés alkalmával a főváros kikötötte, hogy a kincstár köteles az építkezést legkésőbb 1914. évi augusztus hó 1-én megkezdeni és legkésőbb 1917. évi augusztus hó l-ig befejezni. A kereskedelemügyi miniszter leiratában később azt kérte, hogy az építkezés megkezdésének határideje ne 1914. évi augusztus hó 1-ében, hanem 1915. év augusztus hó 1-ében állapíttassák meg és az építés befejezésének határideje is ennek megfelelően módosittassék. A közgyűlés a kereskedelmi kormány kérését teljesítette ugyan, egyidejűleg azonban oly felterjesztést intézett a miniszterhez, hogy a tervezett munkáskórházat megépíttetni szives-