Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 3-4. szám - A munkásbiztosítási iparpanaszok

Munkásügyi Szemle 85 jelentékeny számú íanoncelbocsátások veszedelemmel fenyegetik a tanoncképzés ügyét és ártalmára vannak az egész magyar iparnak, amelynek amúgyis egyik nehéz kérdése a tanonckérdés. Az Ipartestületek Szövetsége tehát, hogy a keletkező bajnak elejét vegye, körlevelet intézett az ipartestületekhez, amelyben fölhívta a figyelmet az elbocsátásokból származó veszedelmekre és kérte az elöljáróságokat, hogy az állástalan tanoncok elhelyezése érdekében tegyenek meg minden lehetőt. Drágasági pótlék munkásoknak. A »Cipész« című szaklap írja: A háború kitörése óta az élelmiszerek árai oly nagy mértékben emelkedtek, hogy a munkásság részére a megélhetés kérdése már az elviselheteflenségig jutott. De ezenkívül mindazon apró kellékek is, amelyeket a munkásoknak kell beszerezni a cipő elkészítéséhez, hihetetlen módon megdrágultak. A csiriznek kilója 2 korona 60 fillérről 6 koronára emelkedett. A faszeg, fonál és üvegpapir árai ugyancsak 40—50°/o-kal emelkedtek, míg a petróleumnak literje 32 fillérről 92 fillérre szállt fel. Ezek az okok már több műhelyben arra kényszerítették a munkásokat, hogy drágasági pótlékot kérjenek, amit már több műhelyben meg is adtak a munkásoknak. Az osztrák honvédelmi minisztérium az alkalmazottak elbocsátása és a munkabérleszállítás ellen. Az osztrák honvédelmi minisztérium f. évi január 15-én kelt rendeletében felhívta a népfölkelő parancsnokságokat, hogy ellenőrizzék a magánvállalatokat, különösen azokat, amelyek katonai szállításokra megbízásokat kaptak : hogy nem bocsájtják-e el indokolatlanul a nem hadköteles munkásokat s nem vesznek-e helyettük fel hadköteleseket; alkalmazottaiknak nagyobb számban történt felmentése következtében nem szállítják-e le az alkalmazottak fizetését és a hadiszolgálat alól felmentett cégtulajdonosok nem korlátozzák-e az üzemet. Minden tudomásra jutott esetről azonnal jelentés teendő a honvédelmi minisztériumnak. A kereskedelmi alkalmazottak egy beadványára, amelyben a fizetésleszállítások és személyzetelbocsátások ellen kérnek védelmet, a miniszter kijelentette, hogy amennyiben a konkrét eseteket közlik vele, megfogja indítani a vizsgálatot. A munkaközvetítés szabályozása. A németországi szakszervezetek központi bizottságának kezdeményezésére Berlinben egy értekezlet foglalkozott a munkaközvetítés szabályozásának a kérdésével. Az értekezleten — amelyet a fent említett bizottság hivott össze — képviselve voltak a küjönböző irányú szakszervezetek, a kormány, a német városok kongresszusa (Stádtetag), a munkaközvetítő intézetek szövetsége, a »Gesellschaft für Sociale Reform« és a népjóléti központ. Az értekezlet előadója a következő irányelveket jelölte meg, amelyek szerint a munkaközvetítés rendezendő volna. A munkaközvetítést birodalmi törvénynyel kell egyöntetűen rendezni. A törvény a paritásosán szervezett nyilvános (általános) munkaközvetítő intézeteken kivül csak paritásosán szervezett szakmai közvetítőket engedélyezzen. Megszüntetendők úgy a munkaadók, mint a munkások külön közvetítői, úgyszintén az iparszerű helyközvetítők. A munkaközvetítő intézeteken kívül nagyobb városok vagy kerületek részére munkaügyi hivatalok is szervezendők, amelyek másodfokon tartományonkint, végső fokon pedig egy birodalmi munkaügyi hivatalban foglalandók össze. A munkaügyi hivatalok ellenőrzik a munkaközvetítők működését, elkészítik a munkapiac statisztikáját s felterjesztik a birodalmi hivatalhoz. A munkaügyi hivatalok szintén paritásosán szervezendők. Az értekezlet ezen alapelveket általánosságban elfogadta s bizottságot küldött ki a szervezési tervezet kidolgozására. A munkaközvetítés szabályozását a német birodalmi kormány mielőbb, — még a háború tartama alatt — megoldandó kérdésnek tekinti. A háború befejezése után ugyanis a harctérről tömegesen fognak visszaérkezni a munkások s ezek kellő elhelyezése fontos nemzeti és ipari érdek. Ez okból a kormány a birodalmi gyűlés legközelebbi ülésszakában már törvényjavaslatot szándékozik beterjeszteni. Az iparfelügyelet a háború alatt. Az iparfelügyelők tevékenységének is új utakat nyitott a háború. Erről számol be a németországi iparfelügyelőket illetően dr. Syrup a Zeitschrift für Gewerbehygiene-ben. Mindenekelőtt meg