Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 3-4. szám - A munkásbiztosítási iparpanaszok

80 Munkásügyi Szemle SZEMLE. • ^ • MUNKÁSVÉDELEM. MUNKAVISZONY. Ipari megbetegedések, balesetelhárítás és a mozgófénykép. Irta : Dr. Friedrich Vilmos egyetemi m. tanár, kórházi főorvos. Ki hitte volna, hogy a sokakat szórakoztató és mulattató legmodernebb színház, a »mozi«, a szociális biztosításban is üdvös hasznot hozó szerepet tölthet még be! Pedig ez könnyen elképzelhető, ha ama instruktív jellegre gondolunk, amelyet az élesen beállított fényképek szemléltetőleg nyújtanak és amelyet fokozottabb mérvben a képek gyors egymásutáni sorozata biztosíthat. A jól felvett fényképek a mozgóban oktatást adhatnának nemcsak az első segély nyújtása körüli teendőkben, hanem a baleset elhárításában is, bemutatva a balesetek keletkezési módjait és ama készülékeket, amelyekkel ezek elkerülhetők volnának. A baleseteket elhárító készülékek különböző fajtájú mintái a gépek működése közben felszerelve, egyúttal abba a helyzetbe is hozzák a hozzáértőket, hogy a jó óvókészülékek közül a legjobbakat kiválogathassák és gépükre felszerelhessék. A védőkészülék célszerű volta és szembeszökően értékelhető használati módja feltüntethető, ha az óvókészüléknélküli gép munkája és munkateljesítménye mellé állíttatik az óvókészülékkel felszerelt gép. Ezek a képek oktató voltuknál fogva hasznot hajtanak úgy a munkaadó gyárosnak, mint a munkásoknak, akik általuk afelől tájékoztatnak, hogy milyen veszélyekkel is járhat bizonyos foglalkozás, milyen kártékony hatással van a saját üzeme és milyen módon lehet ezek ellen a veszélyek ellen hathatósan védekezni, vagy milyen károkat vonhat maga után az óvóintézkedésnek elmulasztása, vagy helytelen és céliránytalan alkalmazása. A gyárak egészségügyi berendezéseit mai nivón kell a képeken feltüntetni és ezekkel szembeállítani a rosszul felszerelt, az egészségügyre kártékony berendezésű gyárakat és azokat az úgynevezett ideális gyári üzemeket, amelyek a technikai tudomány és ipari egészségügy összes vívmányaival dicsekedhetnek. Nem egyedül egészségügyi, hanem egyszersmind ama technikai berendezéseket is kombinálva kell feltüntetni, amelyekből a hasznos tanulságot a gyáros, a munkaadó, az alkalmazott, illetve munkás egyaránt levonhatják. Egy ilyen képsorozat keretébe be lehetne venni az egyes gépek körül gyakrabban jelentkező könnyebb vagy súlyosabb természetű baleseteket, sérüléseket, amelyek egyes üzemeknél — fafeldolgozás, gépvasaló, vegyigyárak, stb. — mintegy typikusan jelentkeznek. Ha ebbe a képsorozatba a jól összeválogatott és kellően kidolgozott statisztikai táblázatokat beillesztjük és azokat megfelelő magyarázatokkal ellátjuk, nemcsak tanulságossá, hanem élvezetessé is tehető az ilyen bemutató előadás. Ily táblázat felölelhetné az egyes gépeknél és a különböző gyártelepeken az egyes években előfordult balesetek számát és azok minéműségét, a balesetek után fenmaradt munkaképességcsökkenést százalékokban és tőkeértékben átszámítva. Az ily számsorozatok szembeállítva a konkrét telepen foglalkozó munkások számával, még inkább figyelmessé tehetik a tanításra áhítozó nézőt a védőkészüléknek hasznára, ha e számsorozatot felaprózzuk ama balesetekre, amelyek védőkészülékek alkalmazása mellett fordultak elő, szembeállítva azon balesetek számával és súlyosságával, amelyek a védőkészülék hiánya, vagy helytelen alkalmazása mellett fordultak elő.