Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1914 / 2. szám - Nemzetközi Munkásbiztositás Magyarországi Egyesülete. Jegyzőkönyv
74 MUNKÁS VÉDELEM. MUNKAVISZONY. A Törvényes Munkásvédelem Nemzetközi Egyesülete f. évi szeptember 15., 16. és 17-én tartja nagygyűlését Bernben. A gyűlés napirendjére a következő tárgyak vannak kitűzve: Nemzetközi szerződések. Az iparfelügyelet statisztikájának egységesítését előkészítő bizottság. (1. bizottság.) A II. bizottság tárgyalni fogja az ólomkérdést és pedig : a festőipar, a kerámiai-ipar és a sokszorosító-ipar szempontjaiból, továbbá a lépfene, a caissonmunka és a búvárok kérdését. A III. bizottságban a gyermekvédelem és a kivándorlók védelmének az ügye kerül tárgyalásra. A IV. bizottság a vasúti- és a kikötőmunkások védelméről tanácskozik. Az V. bizottságban pedig a vasárnapi munkaszünet, a szombat-esti korábbi zárás és a megszakítás nélküli üzemekben való munkásvédelem ügye kerül tárgyalásra. A nagygyűlést megelőzően szeptember 14-én a gyermekvédelem az »angol hét« és a kikötőmunkások védelme ügyében kiküldött külön bizottságok fognak tárgyalni. Munkásvédelem a hadseregszállításoknál. Az osztrák delegáció albizottsága december hó 4-iki ülésén határozati javaslatot fogadott el, melyben felhívta a hadügyminisztert, hogy a szállítókkal kötött szerződésekben a munkások egészségügyi és gazdasági tekintetben való védelmére vonatkozó feltételeket kössön ki. A delegáció plénuma ezenkívül elfogadott még egy határozati javaslatot, mely arra hívja fel a hadügyminisztert, hogy az olyan cégekkei, melyek otthoni munkásokkal készíttetik el a szállítandó munkát, az otthoni munkások munkabérét is határozza meg a szerződésben s kötelezze az illető céget az otthoni munkások betegség esetére való biztosítására. A munkaadó felelőssége a munkahely egészségtelen voltából keletkezett károkért. Az egyik németországi felebbviteli bíróság 30.000 márka, kártérítést ítélt meg egy állami tisztviselőnek, aki rheumatikus baja miatt kénytelen volt magát 45 éves korában nyugdíjaztatni. A bíróság megállapította, hogy a panaszos betegsége okozati összefüggésben van azzal, hogy a munkahelyiségének rosszul záródó ablakai voltak s ennek következtében a helyiségben állandóan léghuzat volt. A panaszos többszörösen kérte a hibák kijavítását, az illetékes hatóság azonban a kérést nem teljesítette s minthogy előre látható volt, hogy az ott dolgozás a panaszos egészségének ártalmára lehet, a hatóság mulasztása folytán érte panaszost a kár s így a kártérítési kötelezettség az államot mint munkaadót terheli. Az olasz kormány szociálpolitikai programmja. Az olasz földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter nemrég a kormány szociálpolitikai programmjáról tartott előadást s ebben a következőket jelölte meg mint legközelebb megoldandó kérdéseket: Az aggkori biztosítást a német minta szerint óhajtja a kormány rendezni, ezt megelőzőleg azonban a balesetbiztosítást kell kiterjeszteni a mezőgazdaságiés földmunkásokra, valamint a halászokra és a betegség esetére való biztosítást kötelezővé tenni. Fontos feladatnak tekinti az olasz kormány a külföldön dolgozó olasz munkások védelmét. A Német-birodalommal kötött szerződése tekintetében már jelentékeny eredményeket is jelent. Tervbe van a bányamunkások, a magánalkalmazottak és a mezőgazdasági munkások jogviszonyainak szabályozása, továbbá egy törvény az egyeztető és békéltető bíróságokról. A terv szerint ezek a bíróságok csak a fennálló szerződésekből keletkező vitás kérdésekben bírnának döntési joggal, míg egyéb munkaviszályokban csak az egyeztetés volna a feladatuk. A szövetkezetek fejlesztése és a kislakásos házak építésének előmozdítása egészíti ki a fent megjelölt feladatokat. Munkásvédelem a francia ólomüzemekben. A francia kormány az utolsó időben egész rendeletsorozatot bocsátott ki, amely pontos utasításokat tartalmaz az egyes iparágakban való munkásvédelemre. Nagyrészt azonban csak alaki változtatásokról van szó, hogy az előző végrehajtási határozmányokat a megváltozott törvényes alapokhoz hozzá illeszzék.