Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 2. szám - Nemzetközi Munkásbiztositás Magyarországi Egyesülete. Jegyzőkönyv

62 Elnök javaslatára a közgyűlés a jegyzőkönyv vezetésével Kis Adolf titkárt, a jegyzőkönyv hitelesítésével pedig dr. Fodor Ármin kúriai bírót és dr. Bokor Gusztávot bizza meg. A napirend második pontjaként Kis Adolf titkár terjesztette elő titkári jelentését. Titkári jelentés. Tisztelt Közgyűlés! Egyesületünk eddigi működéséről van szerencsém a választmány nevében a következőket jelenteni: A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesülete, mint a Comité Permanent International des Assurances Sociales magyar osztálya, 1910. július hó 26-án alakult meg. A magyarországi törvényes rendelkezések folytán, mint bizottság, rendszeres működést nem fejthetne ki, tagsági járulékot nem szedhetne, amiért is kénytelen volt a törvényes formáknak megfelelően egyesületként megalakulni és alapszabályokat megállapítani. Az alapszabályokba felvettük mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket a Comité Permanent többi nemzeti osztályai szabályzatukban megállapítottak. Eszerint a magyarországi egyesületnek célja: a) a munkásbiztosítás kérdéseinek tanulmányozása; az idevágó külföldi törekvések ismertetése Magyarországon; közreműködés a magyarországi munkásbiztosítás fejlesztésén és ugyanennek a célnak társadalmi uton való propagálása: b) mint a »Comité Permanent International des Assurances Sociales« magyarországi osztálya a szociális biztosítás érdekében rendezett nemzetközi kongresszusok és értekezletek törekvéseinek előmozdítása. A magyar egyesületnek állandóan 50 tagja van. Alapszabályaink szerint az egyesületnek legfeljebb 50 tagja lehet, de 30-nál kevesebb nem. A rendes tagokat az elnök javaslatára a választmány veszi fel, a megállapított taglétszámon felül belépő tagok, mint levelező tagok szerepelnek és rendes tagsági helyek üresedése esetén választatnak meg rendes tagoknak. És itt fájdalommal kell jelentenem, hogy Egyesületünket rövid fennállása óta is súlyos veszteségek érték. Tagjaink sorából a halál kiragadta egyik alelnökünket, báró Hatvány ]ózsef főrendiházi tagot és Herceg Ferenc min. osztálytanácsost. Haláluk nemcsak Egyesületünkre, de a magyar munkásbiztosítasra és a magyar közéletre is veszteség. Emléküket mindenkor tiszteletben tartjuk. Őszinte sajnálattal kell jelentenem azt is, hogy kiváló tagtársunk, dr. Vályi Sándor kir. ítélőtáblai biró, a Budapesti Munkásbizt. Választott Bíróság eddigi elnöke, eltávozott körünkből, mert új munkakörében való elfoglalt sága nem engedi, hogy sikeres munkásságát Egyesületünkben folytathassa. A magyarországi egyesület működését tulajdonképpen csak 1911. március hó 30-án megtartott alakuló közgyűlésén kezdhette meg, mert az alapszabályoknak a kormányhatóság által való jóváhagyása csak ekkor történt meg, jóváhagyott alapszabályok nélkül pedig működni nem lehetett. Ez időponttól kezdve azonban az Egyesület igen élénk működést fejtett ki. Előmozdította ezt az a körülmény, hogy egyesületünk tagjainak sorában helyet foglalnak mindazok, akiknek Magyarországon a munkásbiztosítás s általában a szociálpolitikai élet terén szerepük van. így tagjaink sorában találhatók a kereskedelemügyi ministerium munkásbiztosítási és törvényelőkészítő osztályának rőnökei, az Állami Munkásbiztosítási Hivatal elnöke és a munkásbiztosítási ügyekkel tudományosan is foglalkozó bírái, a munkaadói érdekeltségnek vezető férfiai, a Magyarországi Szakszervezeti-Tanács és a szociáldemokrata párt vezető tagjai, mint a munkásérdekeltség képviselői, végül a munkásbiztosítás terén gyakorlatilag működő szakférfiak. Eddig az