Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 2. szám - Szolgálati szerződés. Észrevételek a Magyar Polgári Törvénykönyv Tervezetének. III. Rész. 11. Cím 1. Fejezetéről. (Második közlemény.)

56 Baleseti járadék és munkakereset. A baleseti járadék a baleset követ­keztében elvesztett munkaképesság kártalanítása gyanánt jár a biztosítottnak. Ennek megfelelőleg a járadékot mindenütt az évi munkakereset és a munkaké­pességcsökkenés arányában állapítják meg. A magyar munkásbiztosítási törvény 94. §-a értelmében a járadék újonnan való megállapítását kérheti a sérült, vagy elrendelheti az Országos Pénztár, ha a sérült állapotában oly változás áll be, mely a kártalanítás megállapítására befolyással lehet. Hasonló rendelkezés van az osztrák balesetbbiztosíló törvény 39. §-ában is. Ezt a rendelkezést az osztrák balesetbiztosító intézetek egyrésze úgy ma­gyarázza, hogy újabb kártalanítási eljárást indítanak meg s a járadékot a sérült hátrányára megváltoztatják akkor is, ha nem a sérült állapotában, hanem annak kereseti viszonyaiban történt a sérültre kedvező változás. Ez az eljárás azonban határozottan törvényellenes s a legnagyobb mértékben igazságtalan a sérülttel szemben. Az, hogy az ő kereseti viszonyai javultak, történhetett kizárólag az ő személyében vagy családi viszonyaiban rejlő okokból, melyhez a munkaviszony­nak amelyen a biztosítás alapszik — semmi köze nincs, de történhetett más okokból, amelyek a biztosító intézeteknek szintén nem szolgálhatnak a sérültek révén való vagyoni gyarapodás alapjául. Például, ha kollektív munkaszerződés alapján az egész szakmában emelkedtek a munkabérek s így a járadékosok bére is emelkedett, hol van a jogalap arra, hogy ezért a balesetbiztosító intézet leszál­lítsa a sérültek összjövedelmét s ezáltal reájuk nézve megsemmisítse a kollektív szerződés vagy bérharc eredményeit? De igazságtalan az ilyen járadékleszállítás azért is, mert a kereseti viszonyok változása alapján a járadékot fel nem emelik még azoknál sem, akiknek a járadékát ezen címen leszállították. Az alsóausztriai balesetbiztosító intézet mindeddig nem követte ezt ?. gya­korlatot, hanem a törvény helyes értelmezése szerint csak a sérült állaptában előállott változást tekintette a járadék megváltoztatásának alapjául. Az osztrák szakszervezetek most mozgalmat indítottak, hogy az összes intézetekben érvényre juttassák a törvény ily helyes értelmezést. A mozgalmat a szakszervezeti bizottság kebelében szervezett szociálpolitikai ügyosztály vezeti. Az osztrák balesetbiztosító intézetek kedvező kezelési ered ményei. Az osztrák belügyminisztérium hivatalos jelentése szerint az 1913. évet az Összes balesetbiztosító intézetek kedvező pénzügyi eredménnyel zárták le. A hét territoiális biztosító intézetnek összesen 7,440.149"83 kor. fölöslege volt az 1913. évben. 1911-ben a fölösleg 7,084.586 kor., 1910-ben pedig 5,573.156 kor. volt. A betegsegélyző-pénztárak új szervezete Poroszországban, ez év január hó 1-től kezdve a következő: 1914. évi január l-ig Porosz­országban 2.038 községi betegsegélyző pénztár, 3.046 helyi betegsegélyző pénztár (Ortskrankenkasse), 4.525 vállalati pénztár (az építőipari betegpénztárakat is bele­értve) és 631 ipartestületi betegsegélyző pénztár volt. január hó 1-től van 1.324 általános helyi betegsegélyző pénztár (allgemeine Ortskrankenkasse), amelyek közül 491 újonnan létesült, 833-at pedig már fönnállóit pénztárakból alakítottak. Vidéki (Landkrankenkasse) pénztár van 410, míg a fönnállóit helyi pénztárak közül 260-at, mint különálló helyi pénztárat engedélyeztek. A vállalati pénztárak száma 3.243-ra csökkent, míg az ipartestületi pénztárak száma 630-cal csaknem változatlan maradt. 10.241 eddig fennállott pénztárral szemben 1914. évi január hó 1-től csak 5.867 pénztár marad, úgy hogy a pénztárak száma 42'9%-kal csök­kent. Ezzel azonban a betegbiztosítás szervezése nincs lezárva, mert előrelátha­tólag még több vállalati és ipartestületi pénztárt alapítanak. Viszont valószínű, hogy ezeknek a pénztáraknak száma nagyon meg fog csökkenni, ha 1915. évi január hó 1-től kezdve ugyanazokat a szolgáltatmányokat kell majd nyújtaniok a tagoknak, mint a nagy, általános helyi betegsegélyző pénztárak. A kimutatás a pénztárak taglétszámáról nem számol be. A betegsegélyezés új szervezete Berlinben. A RVO. beteg­segélyezési részének az életbeléptetésével jelentékeny módon megváltozik Berlin eddigi betegsegélyezési szervezete is. Az eddig működött pénztárak közül 39 Ortskasse-t és két vállalati pénztárt feloszlatott a biztosítási hivatal. A meg­maradt pénztárak közül kettő egyesült az általános Ortskrankenkasse-val s így az eddigi 53 pénztár helyett a tulajdonképpeni Berlin területén ezentúl 12 beteg­segélyző pénztár fog működni. Az újonan szervezett általános pénztár taglétszáma meghaladja a félmilliót.

Next

/
Thumbnails
Contents