Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 2. szám - Szolgálati szerződés. Észrevételek a Magyar Polgári Törvénykönyv Tervezetének. III. Rész. 11. Cím 1. Fejezetéről. (Második közlemény.)

46 Munkásügyi Szemle SZEMLE. SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY. Első segélynyújtás baleseteknél. Dr. Curschmann és dr. Mündheim orvosoknak a német Berufsgenossenschaftok szövetsége által pályadíjjal kitüntetett tervezetei szerint képekkel illusztrált bádogtáblákat és hirdetményszerű táblákat adott ki Heymann Károly berlini kiadó az első segélynyújtásról — az orvos érkezte előtt — baleseteknél. Ezeknek a szövege a következő: Minden balesetnél azonnal orvosi segélyről kell gondoskodni! Sebesülések. A sebet soha se érintsük ujjainkkal. Soha vérzéscsillapító szert, sem pókhálót, sem vaskloridos vattát, sem taplót a sebre ne tegyünk. A megalvadt vért a sebről soha ne távolítsuk el. Vattát, vagy ragasztó tapaszt soha közvetlenül a sebre ne tegyünk. Segélynyújtás előtt mossuk meg kezünket. A sebet a nélkül, hogy előbb megtisztítjuk, vagy fertőtlenítő szerekkel (carbol-oldat, stb.) kezeljük, tiszta kötőszerrel fedjük be. E célra a kötszercsomagban található kötszereket, felületes sebzéseknél sebtapaszt (Vulnoplast) vagy hasonló kötszert használjunk; szükség esetén tisztára mosott vászondarab is használható. A sebből kijutott belső szerveket hagyjuk érintetlenül és fedjük be tiszta kendővel. Vérzések. Minden szorító ruhadarab (gallér, öv, harisnyakötő) eltávolítandó és a sérült végtag magasan helyezendő el. Ezután csekély vérzéseknél elegendő a szoros sebkötés. Karok és lábszárak erős vérzésénél a sérült végtag a seb felett ruganyos hevederrel, nadrágtartóval, gummiszalaggal, gummicsővel leszorítandó, de a végtag l1/'2 óránál tovább így leszorítva nem maradhat (az elhalás veszedelme miatt). A nyakon előforduló vérzésnél nyomjuk ujjúnkat a gégétől oldalt a csigolyák felé. Égések. Égő személyeket dobjunk a földrp, terítsük le őket takaróval, kendővel, kabáttal, vagy ami kezünk ügyébe kerül, hempergessük meg és bőven öntözzük le őket vízzel. Az oda nem tapadó ruhákat óvatosan távolítsuk el — a ruhákat ollóval vágva fel, (oda tapadó ruhákat eltávolítani nem szabad). Égési hólyagokat nem szabad felszúrni. Nagy kiterjedésű égési sérüléseknél adjunk izgató szereket pl. fekete kávét teát, szeszes italt, Hoffmann-cseppeket. Idegen test eltávolítása. A test nyílásaiba, vagy sebekbe került idegen testeket ne távolítsuk el onnan, hanem bízzuk ezt az orvosra. Szemsérülések. Soha se kíséreljük meg a szembe jutott idegen testet onnan eltávolítani. Szemsérülésnél kössük be a sérült szemet tiszta kötéssel. Ha nagyon fáj a szem, a fájdalmat azzal csillapíthatjuk, hogy az épen maradt szemet is — zsebkendővel, nyakkendővel vagy más hasonlóval — bekötjük és így nyugalomba helyezzük. Ha mész, sav, stb. maró sebet okozott a szemen, úgy a kötés alkalmazása előtt a szem, valamint annak környéke a lehetőséghez képest csapról folyó vízzel bőségesen öblítendő. E műveletnél a szemhéjjak nyitva tartandók. Azonnal hivassunk szemorvost (mindig sürgősen). Csak az orvosnak szabad az idegen testet a szemből eltávolítani. Csonttörések, ficamok, rándulások. Ha csonttörésre, ficamra, vagy rándulásra van gyanú, ne mozgassuk a sérült végtagot, hanem támasztó kötéssel rögzítsük abban a helyzetben, amelyben van. A kart erősítsük a törzshöz, a sérült alsó végtagot kössük az épen maradihoz és támasszuk meg odakötött bottal, esernyővel, seprűnyéllel, stb.-vel. Ha egyidejűleg seb is keletkezett, ez úgy látandó el, mint azt a sebesülések és vérzések feje-