Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 2. szám - Szolgálati szerződés. Észrevételek a Magyar Polgári Törvénykönyv Tervezetének. III. Rész. 11. Cím 1. Fejezetéről. (Második közlemény.)

44 Munkásügyi Szemle száma 45"2, a halálos balesetek aránya 117; iparágak szerint: a kőfejtőüzemeknél 38 és 11, egyéb kőbányák és ásótelepeknél 57 és 29, a cement-, gypsz- és chamotte-gyártásnál 34 és 14, egyéb kőfeldolgozó-üzemekben 24 és 4 és az üvegiparnál 73 és 0 8. A munkaképesség-csökkenés átlagos foka az egész iparcsoportra vonatkoztatva 40% ; ezen belül a kőfejtő-üzemeknél 41, egyéb kőbányák és ásótelepeknéí 41, cement-, gypsz- és chamote-gyártásnál 43, egyéb kőfeldolgozó-üzemeknél 39 és az üvegiparban előfordult balesetnél 31°/o. A legtöbb baleset (187) tárgyak omlása, dűlése és esése által következett be, azután (85) a kézi szerszámok és (69) robbantó anyagok által. A téglagyártásnál történt 430 kártalanított üzemi baleset közül 62 (14'4°/o) volt halálos. Az esetek közül 87 a kézi téglagyártásnál történt, melyek közül 14 (16T/o) halállal végződött, a gépi téglagyártásnál 287 és 39 (13'6°/o) és egyéb földfeldolgozó üzemeknél 56 és 9 (16"l°/o) eset fordult elő. Az iparcsoport 1000 teljes munkására eső kártalanítási esetek száma 15*2, a halálos eseteké 2"2, az egyes iparágak szerint pedig: a kézi téglagyártásnál 6"8 és 1*1, a gépi téglagyártásnál 25"1 és 3'4 és egyéb földfeldolgozó üzemeknél 13-.9 és 2'2. Az átlagos munkaképesség-csökkenési fok az egész iparcsoportra vonatkozólag 40"4u/o, ezen belül: a kézi téglagyártásnál 39'2, a gépi téglagyártásnál 46*5 és egyéb földfeldolgozó üzemeknél 35'6u/o. A legtöbb baleset (147) a munkagépeknél és pedig (130) a tégla-, cserépés brikettsajtóknál, azután (72) kő, homok és földtömegek omlása révén következett be; az utóbbiak között volt a legtöbb (24) halálos baleset. A malomiparban előfordult és kártalanított 425 baleset közül 71 (16'7°/o) volt halálos. 1000 munkásra eső kártalanított eset 14'6, a halálos eset 3'3, az átlagos munkaképesség-csökkenés százalék 39"5. A legtöbb baleset (107) a munkagépeknél és pedig a hengerszék- és darálógépeknél, azután a transmisszióknál (79\ továbbá esés és zuhanás folytán (46) következett be. Az élelmezési iparban kártalanított 724 eset közül 85 (117°/o) volt halálos. Az iparcsoporton belüli megoszlás a következő: a cukoriparban 147 eset közül 28 (19*5°/«0 halálos, a söriparban 127 és 15 (117°/o), a szesziparban 85 és 9 (10'5°/°), egyéb tápszeriparban 240 és 12 (5"0°/o) és egyéb italok gyártásánál 125 és 21 (16*8°/<J). AZ iparcsoport 1000 munkására eső kártalanított esetek száma 15'6, a halálos esetek száma pedig 1'8, az egyes iparágaknál pedig: 9"3 és 17, 19*6 és 2'3, 21*8 és 2"3, 18'6 és 0"9 végül 157 és 2'6. Az átlagos munkaképesség-csökkenési százalék 33'0 az egész iparcsoportra vonatkozólag, az egyes iparágakra vonatkozólag pedig 37'6, 28*8, 35'1, 2Q'4 és 34'5°/o. A legtöbb baleset (144) a munkagépeknél esés és zuhanás (73), továbbá rakodás, hordás és továbbítás (65) révén következett be. A balesetek több, mint felénél a munkaképesség-csökkenés 30°/o-on alul maradt. A vegyészeti-, világítási- és tisztítási iparcsoportnál a kártalanított üzemi balesetek száma 480 volt, ezek közül 105 (21'9°/o) halálos és pedig a vegyészeinél 196 eset közül 46 (24"/"), a fűtés, világítás és olajgyártásnál 202 közül 48 (26», a fürdő és tisztító üzemeknél 82 közül 11 (13°/o). Az iparcsoport 1000 munkására eső kártalanított esetek száma 15'4 a halálos esetek aránya 3'1; az iparcsoporton belül a vegyészeinél 14'3 és 3'5, a fűtés, világítás és olajgyártásnál 15*3 és 3"6, a fürdő és tisztítóüzemeknél 16'5 és 2'2. A munkaképesség-csökkenés foka az egész iparcsoportra vonatkozólag 36"6u/o, ezenbelül a felsorolt iparágakra vonatkoztatva 33'8, 44"0 és 36*0. A textil-, bőr-, gummi- és papíriparnál előfordult és kártalanított 521 eset közül 49 (9"4u/o) volt halálos kimenetelű. Az iparcsoporton belüli megoszlás a következő: a textiliparban 317 eset közül 31 (9"80/"), a ruházati iparban 68 közül 7 (10'3°/o), a szőr-, sörte-, tolliparban 30 közül 3 (10"00/o),