Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 10. szám - A budapesti munkanélküliek megszámlálásának eredménye 1. [r.]

372 Munkásügyi Szemle figyelemre méltó. Ultima ratio cimű fejezetében megokolja, miképen a gazdasági és politikai sztrájk különválasztása teljes lehetetlenség. A politikai sztrájk történelmileg úgy mint reform-, valamint forradalmi mozgalomként jelenik meg. Fegyvere az orosz és a magvar proletariátusnak. Él vele a belga és a svéd választójogi mozgalom. A sztrájk természeténél fogva a mai állam gazdasági eszköze és nem veszíti törvényes jellegét, hacsak az uralkodó osztályok a sztrájkot egyáltalán nem akarnák. Forradalmi jelleget csak ama revolucionárius helyzettől nyer, amelyben alkalmaztatik. Nagy története van ma már a politikai sztrájknak. Belenyúl a munkás- és kapitaiista-osztály kőzött a hatalomért folytatott küzdelembe. Oly jelenség, amely az egész világot átfogó imperialisztikus időszak gazdasági összefüggéseiben oly mélyen gyökerezik, hogy a kapitalizmus felé mindkább haladó államokat nem fogja megkímélni. Ezt különösen Németországra nézve állítja a szerző. Vandervelde, Emilé : Neutrale und sozialistiche Genossenschaftsbewegung. Stuttgart: J. H. W. Dietz Nachf. 1914 (154) 8°. E könyvecskében a szövetkezeti mozgalom rövid története foglaltatik, amely szorosan összefügg a munkásmozgalom történetével. Az első fejezetében látjuk a szocializmus és szövetkezeti mozgalom kölcsönhatásait a múltban, Owen és Duchez, Louis Blanc, Lassalie és Marx szerepét. A második fejezet a szocializmusnak és a szövetkezeti mozgalomnak a jelenkori relációit mutatja be Angliában, Franciaországban és Németországban. Foglalkozik a könyvecske két nevezetes kongresszussal, a kopenhágai internacionális szocialista kongresszussal és a hamburgi nemzetközi szövetkezeti kongresszussal, amelyek a szövetkezeti mozgalom fejlődésében fontos állomásokat jelentenek. Tekintélyes tejezet szenteltelik a jövőbeli perspektíváknak is. Ami a munkás termeiő-szövelkezeteket illeti, azoknak Vandervelde a jelenben csak másodrendű fontosságot tulajdonít. Mindinkább túlszárnyalják ezeket a fogyasztási szövetkezetek és azoknak nagybani bevásárló szervei, amelyekről szerző Cornelissen-nel és Sorel-leí szemben bizonyítani igyekszik, azok hogy szocialista szellemben vezetve nem segédcsapatai a kapitalizmusnak, hanem nagy előnyöket jelentenek a munkásosztály egészére nézve. Mennél inkább belátják a munkások annak a szükségét, hogy egyidejűleg tagjai legyenek politikai organizációjuknak, szakszervezetüknek és szövetkezetüknek, annál több és szűkebbvonatkozások keletkezendnek a proletár-akció különböző alakjai közt. A szövetkezetek Vandervelde szerint, autonómiájukat külön-külön meg fogják őrizni, de kölcsönösen támogatni fogják egymást és törekvéseik arra a közös célra fognak irányulni, hogy a bérmunkátszövetkezeti munkává változtassák át. Ferch, J.: Liebe und Ehe in der arbeitenden Klasse Oranienburg: Orania Veri. 1914 (95) 8°. M T20. Furcsa könyvecske, amely bár nem nyújt annyit, mint amennyit címe és hangzatos előszava igér, még sem érdektelen. Sok spekulatív és jövendölgető eleme helyett szivesebben látott volna az olvasó benne exakt kutatási eredményeket a munkásosztály szerelmi életét illetőleg. Igazsága és lelkesedése sok gyengéjén túlsegít. Különösen ha meggondoljuk, hogy nem a tudós kutatóhoz, hanem az egyszerű nagyközönséghez szól. Pályázat a kiegyezés történetére. A magyar ipari és kereskedelmi érdekképviseleti testületek mult évi bécsi kirándulásának emlékére, az említett testületek és az Alsóausztriai Iparegyesület (Niederösterreichischer Gewerbeverein) együttesen alapítványt létesítettek valamely Ausztria és Magyarország iparát és kereskedelmét együttesen érdeklő közgazdasági kérdés irodalmi feldolgozásának jutalmazására. Az alapítvány kezelésével megbízott Alsóausztriai Iparegyesület az első nyilvános pályázatot ez alapítványból a következőkben teszi közzé: A pályamunka tárgya: Az Ausztria és Magyarország között való közgazdasági kiegyezés története és fejlődése. A pályadíj 1.200 korona. A pályázatban részt vehet minden osztrák és minden magyar állampolgár. A pályaművet német vagy magyar nyelven kell írni. Az első esetben a magyar fordítást, a második esetben a német fordítást kell az eredeli műhöz csatolni. A pályamunkát nyomtatásra teljesen kész állapotban, a papirosnak csak egyik oldalára írva, jeligével és a szerző nevét tartalmazó jeligés levéllel ellátva 1914. évi december 31-ig kell beadni az Alsóausztriai Iparegyesülethez (Niederösterreichischer Gewerbeverein, Wien, L, Eschenbachgasse 11.). Kívánatos, hogy a mű terjedelme a 200 oktáv formájú nyomtatott oldalnál ne legyen nagyobb.