Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 10. szám - A budapesti munkanélküliek megszámlálásának eredménye 1. [r.]

Munkásügyi Szemle 365 jelentés vonatkozik, a tanácskérők száma hihetetlen módon megszaporodott. Amig 1901-ben 167.363 jogkereső fordult a titkárságokhoz, 1912. évben 672.499-re emelkedett azoknak a száma, kik tanácsért oda fordultak és tanácsot tényleg kaptak. Ezen 672.490 jogi tanácsot kérő közül 636.815 vagyis 94-7% munkás volt, illetve munkások hozzátartozója. A többi 33.169 önálló iparos, vállalkozó, vagy más társadalmi rétegekhez tartozó volt. De azok az esetek is mind gyakrabban előfordulnak, mikor hatóságok, egyesületek és testületek a titkárságokat igénybe veszik. A jogsegélyt keresők háromnegyede a titkárság székhelyén lakott, egy negyede más helységekből fordult oda. Sok esetben — különösen a mezei munkások köréből kikerülő jogsegélyt keresők — hosszú útat tesznek meg, hogy a titkársághoz fordulhassanak. A tanácsot kérő felek 72'3°/o-a szakszervezetekhez tartozott. A titkárságok főtevékenysége a polgári jogok és munkásbiztosítás jogi területeire irányult. A vonatkozó táblázatok szerint a titkárságok által adott tanácsok és jogsegélyek az utolsó 12 év alatt a következőképen oszlanak meg : 1,485.879 (29'8" u) eset a munkásbiztosítás, 1,474.570 (29"6°/o) a polgári jog körébe vágott. Az ezeken felül előfordult esetek a magán-alkalmazottak jogi helyzetét, községi és állami ügyeket, munka- és szolgálati szerződéseket, egyesülési- és gyülekezési jogot stb. érintett. Az utolsó 12 év alatt a munkástitkárságok összesen 4,992.697 esetben nyújtottak tanácsot és jogsegélyt. Sajnos — így mondja a jelentés — az ezekkel egybekötött eredmények-, a kiperelt járadékok-, bérkövetelések- stb.-ről ezek a számok nem nyújthatnak felvilágosítást. A titkárságok tevékenységének egyik igen fontos ága, amint már erről említés történt, a bíróságok előtti képviselet és pedig a titkárság alkalmazottainak személyes megjelenése útján. A képviselt jogesetek közül 23.499 esetben ismeretes az eredmény; 17.018 ezen közül sikerrel járt, 6.481 eset a jogkeresőre kedvezőtlen volt. A titkárságok bevételeinek háromnegyede a résztvevő szervezetek és a kartellek által nyujtatik. A kiadások megoszlanak : illetmények, bér, könyvtár, fűtés stb. A legtöbb esetben a tanácsadás ingyenes. A jelentés kiemeli, hogy a felsorakoztatott számok korántsem nyújtanak kimerítő felvilágosítást a szervezeteknek és a munkásságnak nyújtott jogsegélyekről; a helyi bizottságok és ugyanúgy a központi vezetőségek is nyújtanak jogsegélyt, ezeknek a terjedelméről azonban nincsenek adatok. A szervezett munkásság által a munkásosztály érdekében létesített titkárságok mellett, amelyek a jogélet terén jelentős tényezők, az ellenpártok ugyancsak felállítottak jogvédő intézményeket, amelyeknek tevékenysége azonban a szervezett munkásság intézményeihez viszonyítva elenyésző. Ezek itt-ott ókeresztény* vagy »sárga« jelvény alatt dolgoznak s a mint a jelentés mondja, ha eltűnnének, nem hagynának ürt a német munkásság jogéletében. A Törvényes Munkásvédelem Magyarországi Egyesülete folyó évi május hó 26-án (kedden), valamint szükség szerint a reá következő napokon, mindenkor délután 5 órakor, a Társadalmi Múzeum helyiségében (V., Mária Valéria-utca 12. szám, II. em., lift) értekezletet tart, melynek tárgya a gyermekvédelem feladata a gyermekmunka körül. A tanácskozást bevezeti dr. Szilágyi Arthur Károly, udvari tanácsos, ügyvéd. Szociálpolitika az angol állami költségvetésben. Lloyd Georges, az angol pénzügyminiszter, nem elégszik meg azzal, hogy szociálpolitikai törvényeket alkot, hanem gondoskodik a szociálpolitika pénzügyi megalapozásáról is. Minthogy a hadiflotta szaporítására szükséges kiadások miatt az 1914—15. évi költségvetés hiányt mutat fel, a hiány fedezésére a 24.000 koronán felüli nagy jövedelmek és az örökségek nagyobb megadóztatását irányozta elő. Egyidejűleg azonban az előirányzott bevételi többletből 102 millió koronát a községeknek utal át az anya- és gyermekvédelmi feladatok kielégítőbb ellátására és különösen az iskolásgyermekek étkezésének a költségeire. A berlini „Gesellschaft für Sociale Reform" rendkívüli közgyűlése. Május 9 és 10-én rendkívüli közgyűlést tartott a »Gesellschaft für Sociale Reform« Berlinben. A rendkívüli közgyűlést azért hivták egybe, hogy egyrészt a törvényhozás előtt, vagy előkészítésben levő szociálpolitikai javaslatokkal szemben az egyesület álláspontját kifejezésre juttassa, másrészt és főleg azonban azért, hogy a hivatalos helyről is elhangzott szociálpolitikai szünetelés ellen és a gyü-