Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 10. szám - A budapesti munkanélküliek megszámlálásának eredménye 1. [r.]

354 Munkásügyi Szemle már eleve kifejezte kétségét, vájjon lehetséges lesz-e az ügyosztály részéről számításba vett 6.000 biztost kiállítania. Már ezért sem elégedhettünk meg a szervezett munkásság ezen csoportjainak bevonásával, hanem tekintettel a felvétel általános érdekére és a hatóság köteles pártatlanságára, más szervezett-alkalmazott csoportokat, a főváros összes alkalmazottait, végül az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár, valamint a Kerületi Munkásbiztosító Pénztár alkalmazottait is felhívtuk a munkában való részvételre. A szakszervezetek március hó 11-én tartoztak legkésőbb a bejelentett biztosok és ellenőrök lajstromát a tanácshoz benyújtani. A munkásságon kívül álló körökből a biztosok jelentkezése csak igen lassan és ki nem elégítő arányban történt. Emiatt kellő számú pótbiztosról is gondoskodni kellett és az esetleges visszalépéseket sem volt szabad figyelmen kívül hagyni. A közel ezer főnyi rendes tartalékra nagy szükség volt. A biztosok egy része ugyanis túlnyomóan visszalépett (200), másik része a szervezetek részéről bejelentett lakáson hiányos, vagy hibás címzés miatt nem volt megtalálható (356 egyén). Az ellenőri szolgálatra bejelentett egyének közül is 34 lépett vissza. Minthogy az ezen okból szükséges helyettesítések száma igen tekintélyes volt, a főváros 800 hivatalszolgáját is biztosokul kioktattuk, közülük 257 embert még a számlálás napján reggel a fenyegetett állomásokra kiküldöttük, a többieket-pedig a számlálás napján reggel póttartalék gyanánt a városházán rendelkezési állományban tartottuk. A biztosoknak kellő számban való kijelölésénél nem kevésbbé volt fontos az ellenőröknek és a biztosoknak egyöntetű kioktatása. Tekintettel a számláló személyzet nagy számára, a hatóság csupán az ellenőrök kioktatását végezte el maga. A m. kir. államrendőrség főkapitányságát arra kérte fel a tanács, hogy közegei szükség esetén a számláló biztosokat a maguk részéről is támogassák. Minthogy a számláló anyag begyűjtése a kerületi elüljáróságok útján történt és a számlálás napját követő éjjeli pótfelvétel alkalmával a tiszti orvosok töltötték be a vezető szerepet, a kerületi elüljárók március hó 14-én külön értekezleten is foglalkoztak az említett szakelőadó előterjesztése alapján a számlálás egyes részleteivel. A főváros 20.000 házmesteréhez, illetve házfelügyelőjéhez postán körlevelet intézett, amelyben felhívta őket, hogy a számlálás érdekében már a számlálás napját megelőzőleg érdeklődjenek aziránt, vájjon van-e az általuk kezelt házban munkanélküli ipari és kereskedelmi alkalmazott és ez értesüléseik alapján az önkéntes biztosokat minden tekintetben segítsék elő közérdekű munkájukban. Egy héttel a számlálás napját megelőzőleg a tanács falragaszokat függesztetett ki a munkanélkülieknek tájékoztatása céljából. A számlálás keresztülvitele. Az előkészületek alapján maga a számlálás a lehető legsimábban, vasárnap, március 22-én folyt le. A fővárosban a nappali számlálást a számlálás teljessége érdekében kiegészítettük egy hétfőn éjjel megtartott pótszámlálással, amely hivatalos vezetés mellett a menhelyekre, éjjeli szállókra és nyilvántartott zsúfolt lakásokra vonatkozott. A főváros kislakásos bérházaiban a számlálást a házmesterek végezték el, a főváros legkülsőbb területein pedig, amelyekre nézve utca- és házbeosztás nem létezik, épp úgy, mint a népszámlálást, az erdő- és mezőőrök végezték el. Vasárnap a fővárosban az önkéntes ellenőrök reggel fél 8 órakor, az önkéntes számláló-biztosok pedig 8 órakor általában dicséretes pontossággal jelentek meg a számlálási irodákban. Jelentést arról, hogy a számláló-