Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 10. szám - Az angol munkásbiztosítás 2. [r.] Szervezet és végrehajtás

Munkásügyi Szemle 347 tehát, amely évek során, amiként az idősebb tagok igényeiket kimerítik, realizálódik. E megterhelés ellensúlyozása céljából amortizációs alapokat létesítenek. Mielőtt a törvényes bevételeket a betegsegélyző pénztáraknak rendelkezésére bocsátanák, egy részét az amortizációs alap céljaira visszatartják és az egyes pénztáraknak javára írják. Ugyanis, minden 16 évesnél idősebb biztosított személy bizonyos külön rizikót jelent, amely bizonyos pénzösszegben fejezhető ki. Hogy a betegsegélyző pénztárakat egészséges pénzügyi alapra helyezhessék, ezt a pénzösszeget minden egyes tagjuk után a pénztáraknak javára kellett írni. A matematikusoknak az volt a feladatuk, hogy ezt az összeget számítsák ki. Az összes biztosított személyeket nyolc osztályba sorozták, aszerint, hogy a tagok férfiak, vagy nők, a királyságnak mely részében laknak stb. és ezt a pénzösszeget, amelynek »tartalékérték« a neve, ez osztályok mindegyike és minden életév részére külön számították ki. Evégből a biztosítottak különböző osztályai számára halandósági táblázatokat kellett készíteniük, a nagy segélyző-egyesületek tapasztalatai alapján statisztikai számításokat kellett végezniök a betegség, rokkantság terjedelméről és tartamáról; az anyasági biztosítás tekintetében statisztikai adatokat kellett gyüjteniök az életkorra, házassági viszonyokra és a születések számára való tekintettel. Ki kellett számítaniok a munkanélküliség következtében várható járulékveszteséget, stb. E számítások eredményeképen a tartalékérték-táblázatok egész sorát készítették el, amelyekből igen könnyen meg lehet állapítani azt a tartalékértéket, amelyet minden egyes biztosított személynek javára kell írni. A tartalékértékek főösszege, tehát az az összmegterhelés, amely idősebb személyeknek egyenlő feltételek mellett való biztosítása révén a biztosítási alapot terheli, 87 millió font sterlinget tesz ki. E megterhelés fedezésére gyűjtik az amortizációs alapot, amelyet mint valamennyi egyéb terhet is, hétkilenced részben a munkások és azok munkaadóinak járuléka, kétkilenced részben az állami hozzájárulás fedez. Az egyes heti járulékra átszámítva a betegsegélyző pénztárak megterhelése 7 d. hetiiárulék mellett /5/1J d., 6 d. hetijárulék mellett 71/2 d. Ez a hetijárulékoknak az a része, amelyet a biztosítási-hivatal visszatart, mielőtt a betegsegélyző pénztárak rendes szükégletei céljára pénzt folyósítana és amely ezt a visszatartott részt csak lassankint bocsátja rendelkezésre annak a tehernek a fedezésére, amely az amortizációs alapra jut. Az egész amortizációs alapot 18 év alatt akarják összegyűjteni. Azután természetesen vége lesz majd minden e célra szolgáló levonásnak és az addig levont járulékrészt ezután a betegsegélyző pénztárak felhasználhatják esetleges többszolgáltatás céljára. Ezentúl természetesen az összes munkások már 16 éves korukban belépnek a biztosításba és nem okoznak külön megterhelést. Amennyiben pedig idősebb munkások csak későbben lépnek be a biztosításba, a kezdetben nyújtott kedvezményben már nem részesülnek, vagyis, a biztosításukkal járó nagyobb rizikónak megfelelően vagy több járulékot kell fizetniök, vagy kevesebb segélyben részesülnek. A tartalékértéknek a megállapítása valamely tagnak az egyik pénztárból a másikba való átlépése esetén is fontos. Mert, hiszen akkor is ki kell pénzösszegben fejezni azt a rizikót, amelyet az illető tag az adott pillanatban okoz. Ez az összeg azután a tagnak a saját pénztára iránt támasztott, matematikai formulába öntött összigénye és ezt az összeget annak a pénztárnak, amelyből a tag kilép, ama pénztár részére, amelybe átlép, át kell adnia. Ez az átutalási érték. (Transfer value.) Az angol biztosítási hivatal. Az angol biztosítási hivatal a legfontosabb az országos hivatalok között, nemcsak azért, mert Angolországban van az Egyesült-Királyságban dolgozó biztosított személyek túlnyomó része, hanem azért is, mert az