Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 9. szám - Munkásbiztosítás a képviselőházban

344 Munkásügyi Szemle azt is vallották, hogy az állomásfőnök engedélyének közzétételekor nem volt szó arról, hogy a felperes családtagjainak az őrházra merőleges, vagy rézsútos irányban szabad-e a síneken keresztül menni? S éppen ezért, Sz. P. tanú vallomása szerint ők (t. i. a vasúti őrszemélyzet tagjai nem is ellenezték azt, hogyha a felperes családtagjai rézsútos irányban mentek át a síneken s csak akkor küldték őket vissza, ha a 22. sz. váltón túl az állomási épület felé eső irányban rézsút akartak átmenni, sőt E. I. tanú vallomása szerint a felperes családtagjait, akik a tanú vallomása szerint össze-vissza jártak át a smeken, csak akkor szokták figyelmeztetni, ha vonatjárás volt. Sz. A. tanú pedig azt vallotta, hogy a felperes családtagjai a 17. és 22. sz. váltók között, de inkább a 22. sz. váltó közelében szoktak a síneken átjárni. Ezeknek a tanúvallomásoknak összevetéséből az állapítható meg, hogy a felperes gyermekei nemcsak a 17. sz. őrházra merőleges irányban járhattak át a síneken, hanem meg volt nekik engedve az is, hogy a 17. és 22. sz. váltók között rézsútos irányban is átmehettek a síneken, a 17. sz. őrházba juthatás céljából. A sérült gyermekeknek az a ténye, hogy ők az alperes által említett rendes út mellőzésével akartak a síneken keresztül menni, nem róható fel olyan hibául, amely az elsőrendű alperesnek az 1874: XIX. t.-c. 1. §-án alapuló kártérítési kötelezettségét megszüntetné, még akkor sem, ha valónak volna is vehető az, hogy a felperes gyermekei már az állomási épülettől, vagy a vizdarutól kezdve a II. és III. sínpár között mentek és ezek között jutottak az elgázolós helyéig, mert ez a körülmény, azzal a ténynyel szemben, hogy a gyermekek olyan helyen gázoltattak el, ahol nekik az átjárás meg volt engedve, az elsőrendű alperes kártérítési felelőssége szempontjából közömbös. Ezeknél fogva és tekintettel arra, hogy az elsőrendű alperes nem is állította azt, hogy a balesetet elháríthatatlan esemény, (vis major) vagy egy harmadik személynek elháríthatatlan cselekménye okozta, másrészt, minthogy a szakértők véleménye szerint a felperes sérült gyermekei a baleset alkalmával szenvedett sérüléseik következtében munkaés keresőképességüknek egyrészét elvesztették és így károsodásuk nyilvánvaló : a másodbíróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbíróságnak az elsőrendű alperes kártérítési kötelezettségét megállapító rendelkezését kellett helybenhagyni. Gazdasági géptulajdonos felelősségének terjedelme. A m. kir. Kúria 1914. évi február hó 25-én kelt 4511914. sz. ítélete. ítélet: A kir. Kúria a másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az 1902: XIV. t.-c. 25. és 26. §-aiból következik, hogy a gazdasági üzem körében a gépek mellett alkalmazott egyéneket ért balesetek miatt a géptulajdonost az üzem veszélyességén alapuló objektív felelősség nem terheli, hanem a gazdasági üzemben a géptulajdonos csak annyiban tartozik a biztosítási kötelezettségén túlmenőleg magánjogi kártérítési felelősséggel, amennyiben őt a baleset bekövetkezte körül múlasztás, vagy gondatlanság terheli, már pedig a per során nem merült fel olyan adat, amelynek alapján a baleset alkalmával jelen sem volt alperesnek a baleset bekövetkezte körüli múlasztása, vagy gondatlansága megállapítható lenne. Ugyanis maga a kereset nincs az alperes gondatlanságára, vagy mulasztására alapítva, az erészben az e'sőbíróság ítélete ellen beadott felebbezésben felhozott új állítások és bizonyítékok pedig az 1381: LIX. t.-c. 29. §-a szerint figyelembe vehetők nem voltak és pedig annál kevésbbé, mert felperes végiratában kifejezetten kijelentette, mikép nem alapíthatja keresetét arra, hogy a cséplőgép el volt-e látva a szükséges biztonsági kellékekkel, vagy sem? Ennek előrebocsátásával a másodbíróság ítéletét az elsőbíróság ítéletéből felhívott ennek az 1902 : LIX. t.-c.-re és az 1900: XVI. t.-cikkre fektetett indokolása alapján helyben kellett hagyni. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, IV., Károly-körút 3. 21 Részvénytöke: 6,000.000 korona KARTELLEN KÍVÜL köt tűz-, élet-, baleset-, betörés-, szavatosság-, jég-, üveg és állatbiztosításokat. — TELEFON: 153-98. SZÁM! A szerkesztésért felelős: KIS ADOLF. - Főmunkatárs: Dr. SASVÁRI JÓZSEF