Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 9. szám - Munkásbiztosítás a képviselőházban

Munkásügyi Szemle 341 A szervezett sütőmunkások most a nagy nyilvánossághoz fordultak egy röpirattal, amelyben ismertetik a sütőműhelyek berendezését és a sütőmunkások egészségügyi viszonyait s rámutatnak arra, hogy a sütőműhelyek hygiénikus berendezése nemcsak a sütőmunkásoknak, hanem a fogyasztó közönségnek is igen fontos érdeke s ezért követelik, hogy a törvényhozás tárgyalja le a már két év óta tárgyalásra váró javaslatot s biztosítsa részükre azokat a minimális feltételeket, amelyek úgy a sütőmunkások, mint a fogyasztó közönség egészségének védelme érdekében szükségesek. SZAKIRODALOM. i Munkásbiztosításunk. A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének megbízásából írta Méhely Kálmán. Az 1907 : XIX t.-c. életbelépte után csakhamar megindult az ennek revíziójára való törekvés. Különösen a munkaadói érdekeltség hangoztatta elégületlenségét az új törvénynyel s a törvény által megalkotott új intézménynyel szemben, aminek következménye az volt, hogy a munkaadók egyesületei és szövetségei folytonos memorandumokat terjesztettek a kormány elé, anélkül azonban, hogy a revíziónak alapelveit szabatosan megjelölték, avagy kívánságukat megfelelő' formában kifejezésre juttatták volna. Az évek folyamán ez a mozgalom mindinkább erősödött és tápot nyert a kormány állandóan hangoztatott ama kijelentése folytán, hogy a törvényt maga is elhibázottnak s a revíziót a legsürgősebb kormányzati teendőnek tartja. A kérdéssel azonban behatóan eddig csak a Nemzetközi Munkásmábiztosítás Magyarországi Egyesülete foglalkozott. Az egyesület kiadványai nyilvánosság elé kerültek, de ezeken kívül a szakirodalom a munkásbiztosítás reformjával nem foglalkozott. Ez okból a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete a munkásbiztosítás reformjára vonatkozó javaslatok kidolgozására alkalmas, eddig még hiányzott szakmunka megírására adott megbízást ügyvezető igazgatójának, Méhely Kálmán, okleveles gépészmérnöknek azzal, hogy a munkásbiztosítás kérdését hazai és külföldi vonatkozásaiban, tudományos és gyakorlati szempontból, tárgyilagos tanulmányozás alá vegye és vizsgálatainak eredményéről számoljon be. Méhely Kálmán ezidőszerint az Országos Pénztárnak és a Dudapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztárnak alelnöke s így alkalma nyilt nemcsak e két intézmény működését gyakor latban a legbehatóbban megismerni és az érdekeltség minden ágazatával tárgyalásokat folytatni, hanem emellett a hazai és külföldi szakirodalmat is tanulmányozni. E tanulmányaínak eredményéről számol be -»Munkásbiztosításunk« című könyvében, amely most került a könyvpiacra. Az első szakmunka ez, amely arra törekszik, hogy a munkásbiztosítás kérdését minden oldalról megvilágítsa és megállapítsa, hogy tulajdonképen mely körülmények azok, melyek a munkásbiztosítást a hazai közvélemény előtt népszerűtlenné tették és okozzák az állandó zavarokat. Szerző szavaival élve, a történeti oknyomozás elhanyagolt módszerének alkalmazásával kísérelte meg munkásbiztosításunk'bajainak tényleges okait kihámozni és párhuzamba állítani a szabad társadalmi fejlődést a törvényhozási törekvésekkel. A könyv tehát mindenekelőtt tárgyalja az eddigi munkásbiztosítási törvényünk alapelveit, külön fejezetekben foglalkozik a kötelező kényszerbiztosítás, egyesítés és központosítás, egységesítés, paritás és az önkormányzat kérdéseivel. Második részében ismerteti munkásbiztosításunk történetét, a betegsegélyezés és balesetbiztosítás törvényes rendezésének előzményeit, különösen behatóan foglalkozik-e fejezetben a régi Általános Munkásbetegsegélyző Pénztár működésével. Áttér azután az