Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 9. szám - Munkásbiztosítás a képviselőházban

337 közös gyűlést hívott egybe, amelyen a magánalkalmazottak szervezetei is képviseltették magukat. A gyűlés a következő határozati javaslatot fogadta el: >-Budapest székesfőváros alkalmazott-gyógyszerészeinek április hó 17-én tartott nagygyűlése kimondja, hogy a gyógyszertárak esti 8 órai záróórájának elrendeléséhez ragaszkodik, felkéri a Budapesti Gyógyszerész Testület közgyűlését, hogy a 8 órai zárórát a legrövidebb időre való hatálylyal határozza el. Kijelenti a nagygyűlés, hogy a 8 órai zárórát a legmesszebbmenő áldozatok árán is kész kivívni a legkeményebb eszközök igénybevételével. Ha a Testület közgyűlése a 8 órai záróóra ügyéhez elutasító, vagy elodázó határozatot hoz, a bekövetkező eseményekért minden felelősséget a Testület vezetőségére hárít.« Az Országos Közegészségi Tanács is foglalkozott a segédek kívánságával és a belügyminiszterhez felterjesztést küldött, melyben azt teljesíthetőnek és méltányosnak mondja. A magyarországi szakszervezetek 1913-ban. A Szakszervezeti Értesítő* május havi számában közli a magyarországi szakszervezetek 1913. évi tagés pénzforgalmának a statisztikáját. A Szakszervezeti Tanács kötelékéhez 1913-ban 30 országos szervezet 920 szakcsoporttal és 8 helyi szervezet tartozott. Az országos szervezetek és az önálló helyi egyesületek száma az előző évhez képest nem változott, ellenben a szakcsoportok száma 37-el emelkedett. Az összes szervezeteknek 1913. évi december hó 31-én, illetve a mult év utolsó negyedében 107.486 tagja volt, az 1912. évi 111.966 taggal szemben. A csökkenés tehát 4.480 tag 4°/o, ezzel szemben az évi átlagos taglétszám 103.807-ről 105.416-ra emelkedett. A nőtagok száma 1913 ban 6,.542 és 1912-ben 6.508 volt, vagyis 34-el emelkedett. A szervezett férfi-tagok számához képest a nők ö'SVo-a van szervezve. A kimutatott 107.486 tag közül Budapest és környékén 59.133 (55.02%) és a vidéken 48.353 (;44.90/u) lakik. Az országos szövetségek közül a legerősebb a vas- és fémmunkások szövetsége 29.653 taggal, ami az összes tagoknak 27'58°/o-a, utána jön az építőmunkások szövetsége 11.963 taggal, ami az össztaglétszám iri3o/o-a, harmadik helyen áll a famunkások szövetsége 10.665 taggal, az össztaglétszám 9'92°/,-a, negyedik helyen áll a nyomdászok szakegyesülete 10.550, azaz az össztaglétszám 9-82u/o-ával. Legtöbb tagot nyert a vas- és fémmunkások szövetsége, 2.930 tagot, vagyis az előző évi taglétszámnak 10'96°/o-át, a bányászok szabadszervezete 1.362 = 72'56°/o, a többi szervezeteknek tagnyeresége 300-on alul maradt. Ellenben tagveszteségük volt az építőmunkásoknak 4.676 = 28'10°/e, a földmunkásoknak 1.558 = 3r23°/o, a famunkásoknak 1.360 = iril%>. Ezenkívül még kilenc szervezetnek volt kisebb-nagyobb tagvesztesége. A szervezetek összbevétele 1913-ban 2,493.496 99 korona volt, az 1912. évi 2,333.806"60 koronával szemben, vagyis az előző évhez képest 59.690"39 korona bevételi többlet mutatkozik. A kedvező bevételi eredmény onnan ered, hogy a szervezetek részint különjárulékot vetettek ki, részint pedig kénytelenek voltak kölcsönöket felvenni, amely kölcsönösszegek a bevételi rovatokban szerepelnek. Tagdíjjárulékból befolyt 1913-ban 1,365.109 20, 1912-ben 1,829.772'42, vagyis itt 35.33678 korona bevételi többlet mutatkozik, ami kizárólag a különjárulék kivetésének köszönhető. Beiratási díjakból ellenben 42 815'80 korona folyt be, 14.35190 koronával kevesebb, mint az előző évben. Egyéb bevételekből befolyt 479.059'63 korona. Ebben az összegben szerepelnek az ingatlanok bevételei és a felvett kölcsönök. A bevételekkel szemben a kiadások is óriási módon emelkedtek. 1912-ben 2,201.893 70 korona volt az összkiadás és 1913-ban ez a tétel 2,537.83171, vagyis 335.938.01 koronával emelkedett. Elsősorban a segélyek emelkedtek. Munkanélküli segélyre fizettek a szervezetek 686.838 koronát, 1912-ben ez a segély 363.650 korona volt, vagyis 1913-ban 326.188 koronával több munkanélküli segélyt fizettek ki, mint az előző évben. Hogy milyen arányban segélyezték a szervezetek tagjaikat, erről két táblázatban számol be a kimutatás. Az egyikben kimutatja a segélyek százalékos arányát az összbevételekhez, a másikban pedig, hogy a tiz legnagyobb szakszervezet a tagjárulék bevétele után hány százalék segélyt fizetett. Es itt az konstatálható, hogy egyes nagyobb szervezetek anyagi erejüket messze meghaladó összegeket fizettek ki. így a famunkások szövetsége járulékbevételének 114'42 százalékát fizette ki, ami csak úgy magyarázható, hogy a hiányt kölcsönből fedezte, a Senefelder-egyesület 84-23, a nyomdászok segélyző-