Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 9. szám - Munkásbiztosítás a képviselőházban

Munkásügyi Szemle 335 Az osztrák szociális biztosítási javaslatot tárgyaló bizottság március 21. és 22-én tartott ülésein letárgyalta az egész javaslatot a rokkant- és aggkori biztosításra vonatkozó rész kivételével, melyet most egy albizottság tárgyal a csehek által felvetett nemzeti kérdések megoldása végett. Ha az albizottságnak sikerül a csehek és a többi nacionalisták akadékoskodásait legyőzni, akkor végre a képviselőház plénuma elé kerülhet a javaslat. Munkásbiztosításügyi szakértekezletet rendezett a düsseldorfi közigazgatási akadémia. Az értekezlet mult hó 27 -28. és 29-én tartatott s kizárólag csak a munkásbiztosítási törvények végrehajtásánál felmerülő praktikus kérdésekkel foglalkozott. Az értekezletre a törvény végrehajtásánál érdekelt állami- és községi tisztviselőket, a pénztárak tisztviselőit és illetékes szerveit hívták meg. Kórházi ápolás nem munkaképtelen betegnek. A porosz kereskedelemügyi miniszter egy rendeletében kimondotta, hogy a betegsegélyző pénztárak házi cselédeknek akkor is kötelesek kórházi ápolást nyújtani, ha nem munkaképtelenek, de a betegségük ragályos, avagy olyan természetű, hogy a gyógykezelés a cselédtartó részére annak háztartásában nagyobb kellemetlenségekkel járna. A miniszter utasította az összes biztosítási hivatalokat, hogy a pénztári szabályokba ezt a rendelkezést vétessék be. A franciaországi bányászok aggkori biztosítására vonatkozó javaslatot a kamara a szenátus módosításaival fogadta el. A bányászok részére külön biztosító pénztár szerveztetik. Aggkori járadékra az 55. életévüktől jogosultak a bányászok. Az évi járadék a biztosított részére 730 frankig, özvegye részére 365 frankig terjedhet, tekintet nélkül arra az összegre, amelyet még az általános aggkori biztosításból igényelhetnek. A bányavállalatok azonban szerződésileg biztosíthatják ezen szolgáltatásokat s akkor nem kell a munkásokat a szervezendő pénztárnál biztosítaniok. Munkásbiztosítás Belgiumban. A belga képviselőház rövidesen megkezdi a munkásbiztosítási javaslat tárgyalását. A javaslat bírálatában már eddig is kifogásolták, hogy a halászokról és hajósokról való gondoskodás kimaradt belőle. Az aggkori biztosításnál a korhatárnak a 65. év helyett az 55. életévre való megállapítását követelik, miután a munkásoknak csak 6%-a éri meg a 65. évet. A képviselőház elé a kormányjavaslaton kívül — amely már átment a bizottsági tárgyaláson — még két javaslat kerül. Egyik a liberálisoké, másik a szociáldemokratáké. Hogy hajtják végre a betegsegélyezési törvényt Oroszországban ? Nemrégiben kellett a szentpétervári munkásoknak — írja az »Arbeiterschutz« — a városi felügyelő hatóságba, valamint a birodalmi biztosítási tanácsba képviselőket választani. A választás — a törvény szerint — olymódon történik, hogy az egyes pénztárak igazgatóságai két-két küldöttet választanak s ezek a küldöttek választják a fent jelzett képviselőket. A pénztárak megbízottai természetesen előzőleg megakartak állapodni a megválasztandó személyekre nézve. Minden erre irányuló törekvésük azonban meghiúsult a hatóságok erőszakosságán. Nyilvános összejövetelt nem engedélyezték, egy szakszervezetben tartott nem nyilvános értekezlet résztvevőit pedig egyszerűen — elfogták. A választáson megjelent munkások ezek után tiltakozásukat fejezték ki s a választásban nem vettek részt. Daleseti szavatosság Tuniszban. A francia kormány bizonyos eltérésekkel Tuniszra is ki akarja terjeszteni a Franciaországban érvényes szavatossági törvényt. Tuniszban eddig a kártérítési kötelezettség kisebb terjedelmű volt, mint az anyaországban. A biztosítás keresztülvitelére egy állami biztosítási pénztárt fognak szervezni, amely mellett azonban a magánbiztosító társaságoknál való biztosítást is megengedik. A betegsegélyző pénztár nem szakíthatja meg a tag kórházi ápolását, ha az magával tehetetlen. A porosz felső közigazgatási bíróság egyik ítéletében kimondotta, hogy habár a pénztárak a törvény értelmében nem kötelesek tagjaiknak kórházi ápolást nyújtani s az egyszer adott beutalást vissza is vonhatják, mégis nem vonhatják ezt vissza akkor, ha a tag magával tehetetlen, vagy ha a kórházi ápolás megszakítása a tagra nyilvánvalóan hátrányos. Ilyen esetnek kell minősíteni azt is, ha a tag saját erejéből nem tud megmozdulni s nincs otthona, ahol további ápolásban részesülne.