Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 9. szám - Az angol munkásbiztosítás. 1. [r.] A betegség esetére való biztosítás a gyakorlatban

Munkásügyi Szemle 323 — azokat, akik egy hétnél rövidebb időre nyernek foglalkoztatást — min­dennemű járulékfizetés-kötelezettségtől felmentenék és ezekkel kizárólag munkaadóikat terhelnék meg. Következtetések és javaslatok. A vizsgáló-bizottság arra az eredményre jut, hogy a biztosítás sok hibája az általános járulékfizetés alapjára vezetendő vissza, — az minden bérmunkásra vonatkozólag egyenlő fejadó, — a nem bérért dolgozó férjes nők és a még nem alkalmazott gyermekek kizárása, a gyakran munkanélküliek hátralékai, az alkalmi munkásokkal történő elbánás, a komplikált ellenőrzés és a költséges ügykezelés-Mindezeket a bajokat a leg­jobban meg lehetne szüntetni egy teljesen állami hozzájárulással fedezett nyilvános, általános betegségi-segély által, ugyanazon az alapokon, amint a vörhenykórházak és iskolaklinikák tartatnak fenn. A 23.500 önálló pénz­tárnak — amelyeknek tagjai az egész országban szét vannak szórva — keze­lése szükségképpen másik hibákhoz, pénz és munkapocsékoláshoz, hiányos szolgáltatásokra, zavarokra és igazságtalanságokra vezet. A vizsgáló­bizottság véleménye szerint ezen egy geografiailag decentralizált állami kezeléssel lehetne segíteni. Ugyanez áll az orvosi kezelés hiányaira, mert a kezelés összehasonlíthatatlanul jobb lenne az állam és községek által történő organizálás esetén. Ilyen felforgató változásra azonban nincs egyelőre kilátás és a bizottság szerényebb javaslatokkal ís beéri. Mindenekelőtt kéri a terhesség és anyaság kikapcsolását a bizto­sításból. Ezáltal a nagy nőtaglétszámmal bíró pénztárak pénzügyileg teher­mentesíttetnének és a fenyegető fizetésképtelenségtől megmenekülnének. A fentebbiek szerint a betegpénztárak nem alkalmas szervezetek, különö­sen nem a terhességi szolgáltatások kezelésére, de egyébként is az asszo­nyok közül ma számosan ki vannak egészen zárva ezen segélyekből. A pénztárak azt a pénzt, amit eddig ezen szogáltatásokra adtak ki, az állam­tól kapják vissza és egyidejűig a helyi egészségügyi hatóságok állami hozzájárulással a következő kötelezettségek teljesítésére szoríttassanak: Gyermekágyas-otthonok és klinikák létesítése; a szülési segélynyújtás szervezése ; rendszeres látogatása a terheseknek és az anyasági segélyre jogo­sultaknak ; végül általános gyermekágyi segély 150 shilling összegben, melynek fele a szülési segélynyújtásra és gyermekágyi támogatásra lenne fordítandó, a másik felét már a terhesség ideje alatt lehetne kiadni azon feltételek mellett, hogy a terhes mindennemű bérmunkától és nehéz házi munkától tartózkodjék. Továbbá javasolja a bizottság a tüdővészkezelés kikapcsolását a törvényből. A biztosítási-választmányoknak ily célra rendelkezésükre adott pénz a helyi közigazgatási hatóságoknak adassék át és ezeknek kötelessé­gük legyen az egész népesség részére és valóban kielégítő gyógyintézeti ápolásról gondoskodni. A nemi betegségeket ugyancsak ki kell vonni a biztosítási törvény hatásköréből és a helyi közigazgatási hatóságokat kell kötelezni, hogy az összes nemi betegségekben szenvedők ingyenes és kielégítő kezeléséről gondoskodjanak és ha az ápoltak keresetképtelenek, családjuknak táppénzt adjanak. Javasolja a bizottság egy, az állam által díjazott orvosi-testület felállítását, amely a liszta-orvosoknak kétes esetekben tanácsokat ad és melynek tagjai az egyes helyiségekben mint szakorvosok működnek. Ezeken kívül számos hiány megszüntetését kívánja, amelyek közül a fentebbiekben többről említés tétetett, ezek közül is mindenekelőtt a nehézkes kezelésből származó hibáknak a megszüntetését s így azt is, amely abból folyik, hogy — a jelentés befejezése szerint — »az adminisz-

Next

/
Thumbnails
Contents