Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 8. szám - Az 1912: VIII. t.-c. hatása a gazdasági munkásbiztosításra

304 Munkásügyi Szemle rozata szerint nem esnek biztosítási kötelezettség alá, sem önkéntes tagokul nem vehetők fel. A törvény rendelkezése értelmében ugyanis csak azok az egyének vehetők fel önkéntes tagokul, akik oly foglalkozást űznek, amelyet a törvény taxative felsorol. Az ügyvédi alkalmazottak pedig az 1907, évi XIX. t.-c. 7. §-ában nem szerepelnek. A biztosítási kötelezettség alá tartozó üzemekben próbaképen alkalmazott egyének is biztosítási kötelezettség alá esnek. (K. M. 2225/V/I. D. 1914.) — A kaszinói alkalmazottak betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá esnek. (K. M. 159/VI. D. 1914.) — A gazdasági fogyasztási és hitelszövetkezet alkalmazottai betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá esnek. (K. M. 4400/VI. D. 1914.) Bérjegyzék megőrzése. A kereskedelemügyi miniszter 94.740/VI. D. 1913. sz. határozatával kimondotta, hogy az 1907. évi XIX. t.-c. 20. §-ában megállapított bérjegyzék vezetési- és megőrzési-kötelezettség elmulasztása által elkövetett, s a törvény 190. §-ának d) pontjában meghatározott kihágás elévülése — tekintettel arra, hogy a munkaadó a bérjegyzékeket három évig megőrizni tartozik, — a bérjegyzék megőrzésének törvényes határideje folyamán szünetel. Daleseti járulékok, díjak és előlegek. Az Állami Hivatal 3.549/914. számú rendeletével figyelmezteti a kerületi pénztárakat, hogy a baleseti számla bevételeinek betegsegélyezési célra való fölhasználása törvény- és alapszabályellenes. Elrendeli a Hivatal, hogy a pénztárak a balesetbiztosítási ágazatot illető bevételeket mindenkor késedelem nélkül pontosan szállítsák az Országos Pénztárba. Uzembesorozási tanács. Az Állami Munkásbiztosítási Hivatal mult hó 24-én kelt 1,679/911. számú leiratával jóváhagyta az Országos Pénztár igazgatósága által megalkotott üzembesorozási tanács szervezeti- és ügyviteli szabályzatát. A tanács célja szerint az összes nagyipari üzemek újból besorozandók lévén, e tevékenység alapelvéül egyrészt az akciónak szakmaszerű központi irányítása, másrészt az ez alapon megállapítandó intézkedések és normák, továbbá a kérelmezendő általános óvórendszabályok (1907 : XIX. t.-c 183. §.) végrehajtásának szakához képest a veszélyességi arányszámoknak a valószínű kockázathoz mért megállapítása, illetőleg ennek fokozatos előkészítése és keresztülvitele szolgál. A tanács tagjai • az Országos Pénztár elnöke és alelnökei, továbbá az igazgatóság három-három munkaadó, illetve biztosított tagja, lehető tekintettel a fontosabb ipari szakmákra, továbbá az Országos Pénztár törvényes szervezetének megfelelőleg a gyáripari-, az építőipari- és a kisipari érdekeltségek képviseletére felkérendő tagok. Az igazgatóság felkéri e csoportoknak megfelelőleg a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségét, a Magyar Építőiparosok Országos Szövetségét és az Ipartestületek Országos Szövetségét, hogy egy-egy taggal és a Magyarországi Szakszervezeti Tanácsot, hogy e csoportoknak megfelelőleg ugyancsak egy-egy taggal a tanácsban magukat képviseltessék. Ugyancsak felkéri az igazgatóság a kereskedelemügyi minisztert, hogy a magyar királyi ipari főfelügyelői kerületek vezetőinek az üzembesorozási tanácsba való részvételét engedélyezze. Az üzembesorozási tanács kebelében az egyes ipari szakmák részletkérdésére vonatkozó véleményezés céljából üzembesorozási szakbizottságok alakíthatók. A tanács javaslataival járó költségek az Országos Pénztár igazgatási számláját terhelik. A szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a hivatal előterjesztést tett a kereskedelmi miniszterhez a meghívandó ipari főfelügyelők működési engedélyének tárgyában. A beregszászi kerületi munkásbiztosító pénztár autonómiáját az Állami Munkásbiztosítási Hivatal az 1907. évi XIX. t.-c. 173 §-a alapján feloszlatta és a pénztár vezetését Gáthy Zsigmond, Beregszász város polgármesterének adta át. Balesetvizsgálati költségek megállapítása. Az Országos Pénztár körrendeletben hívta fel helyi szerveit, hogy mindazon esetekben, amidőn a rendőrhatóság a pénztárral szerződéses viszonyban álló orvosok részére a balesetvizsgálatokon való közreműködésekért is megállapít költséget, a rendőrhatóság határozatának költségét megállapító része ellen esetről-esetre éljenek jogorvoslattal. Deficit és járulékemelés. A Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár hivatkozással az 1913. évi nagy veszteségére, nagyobb előleget, illetőleg az 1913. évi veszteség fedezését kérte az Országos Pénztártól. Az Országos Pénztár elnöksége a kérelem kapcsán úgy határozott, hogy a budapesti pénztárnak csak az esetben hajlandó előleget adni és pénzügyi zavaraiból a kibontakozást elősegíteni, ha a pénztár igazgatósága és közgyűlése a járuléknak 4%-ra való fel-