Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 4. szám - A munkanélküliek megszámlálása

Munkásügyi Szemle 131 tüzetesen felsorolandó épületek tesznek (királyi és főhercegi paloták, idegen államok képviselőinek lakása, kórházak, nyilvános nevelőintézetek, kaszárnyák, kolostorok stb.) A munkanélkülit, ha szükséges, fel kell a biztosnak világosítania, hogy saját érdekében van az adatoknak az igazsághoz hű bemondása. Ahol a munkanélkülit ismételten nem találják otthon, a szükséges adatokat a közeli hozzátartozóktól is be lehet szerezni, e tény megemlítése mellett. Ha pedig adatokat egyáltalában nem lehetne róla szerezni, akkor azt a felszólítást kell otthagyni, hogy jelentkezzék mielőbb (másnap) személyesen a kerületi ellenőrző irodában. Ugyancsak másnap újabb falragaszon a még össze nem számlált munkanélküli munkakeresőket a kerületi ellenőrző irodában való utólagos jelentkezésre felhívni. Bevált továbbá az az ellenőrző rendszabály is, hogy a munkaközvetítő intézetek a számlálást követő napokon kérdést tesznek minden munkakeresőhöz, vájjon a számlálás reá is kiterjedt-e. A számlálás első főeredményét (a munkanélküliek számát, kerületi megoszlását stb.) már a számlálást követő napon fogják ismerni. A részletes feldolgozás előtt azonban a beküldött anyagot gondosan át kell vizsgálni (az ide nem tartozó munkátalanok kirostálása, a hiányos és hibás adatoknak a munkanélkülieknél a helyszínen való személyes utánkérdezősködéssel való kiigazítása). A tanács már felhatalmazást kért a magyar kir. kormánytól, hogy a főváros törvényhatósága a főváros területén lakó munkanélküliekkel egyidejűleg hasonló módszerrel a szomszédos községekben, még pedig: Újpest, Rákospalofa, Pestújhely, Rákosszentmihály, Rákoscsaba-Uitelep, Rákosliget, Cinkota, Csömör, Rákoskeresztúr, Péczel, Pestszentlőrinc, Kispest, Erzsébetfalva, Soroksár Dunaharaszti, Csepel, Albertfalva, Budafok, Kis- és Nagytétény, Törökbálint, Budaörs, Budakeszi és Pesthidegkut községekben is, a községi elöljáróságok (illetve városi tanács) közreműködésével megszámláltathassa a munkanélkülieket és e célból a kiküldendő szakbizottságban felajánlott egy helyet a Központi Statisztikai Hivatal egy képviselőjének. Vájjon mit várhatunk a munkanélküliek jelenlegi összeszámolásától ? Ami mindenekelőtt a munkanélküliség statisztikáját illeti, a munkanélkülieknek jelenlegi összeszámlálása a fővárosban csak egy bizonyos napra vonatkozó pillanatfelvétel lesz, nem nyújthat tehát mindazokra a kérdésekre vonatkozólag teljesen kielégítő képet, amelyeknek tisztázása a munkanélküliség nehéz problémája körében fölmerülnek. A munkanélküliség ismeretét ezúton azzal lehet gyarapítani, hogy a munkanélkülieknek kb. teljes számán kívül megismerjük foglalkozás, nem, kor, családi állapot, a községben való tartózkodás szerint való fő fontosságú megoszlását és egyéb személyes viszonyaikat. Ha pl. ismerjük az egyes iparágak körében összeírt munkanélkülieknek arányát az illető ipar összes munkásaihoz, akkor is csak némi támpontot nyerünk az illető foglalkozási ág munkanélküliségi kockázatára nézve, mert hiszen az állandóan nagyon változik. Megtudjuk, hogy a helyben tartózkodás feltételének egy évben való megállapítása kb. mekkora tehermentesítést jelentene a közre nézve, azzal a szabálylyal szemben, hogy segélyben már az is részesedik, aki csak egy fél évig lakik a községben. Vagy, hogy a 16 év alatti ifjú munkások, illetve a 60 év fölötti öregek, a munkanélküli segélyben esetleg nem részesülnek. Megtudhatjuk, hogy hány munkanélküli költözik közvetlenül a munkanélküliség hatása alatt a nagyvárosba és viszont, ha a felvétel a szomszédos községekre is kiterjed, hány munkanélküli, aki a fővárosba dolgozott, lakik ott és fordítva, hány fővárosi lakos dolgozott a szomszédos községekben. Ellenben nem kapunk felvilágosítást a munkanélküliség időről-időre való változásairól, a munkanélküliség tartamáról, kivált egyénenként, vagy a munkanélküli napok évi összegéről. Tulajdonképpen egy évre vonatkozólag is, amint azt a nürnbergi statisztikai hivatal hangoztatja, csak akkor