Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 2. szám - Építőmunkások védelme Magyarországon. Befejező közlemény

74 Munkásügyi Szemle állvány alatt mindenféle személyforgalmat be kell szüntetni, illetőleg zárókorláttal más irányba kell terelni. A házak tatarozási munkálatainál, ahol nagyobbszabású kőműves-, festő- vagy mázolómunka fordul elő, s amelyek 5 méternél magasabbra terjednek, létraállványt, vagy kellőleg megerősített és szabályszerűen elkészített árbócállványt oly módon kell a fal mellé állítani és megerősíteni, hogy emberek, anyag és szerszámok leesése elő ne fordulhasson. A létraállványoknál keresztmerevítéseket és kettős mellvédőt kell alkalmazni, az egyiket 60, a másikat 130 centiméter magasságban. Az állványpadlóknak legalább 30 centiméter széleseknek és 4 centiméter vastagoknak kell lenniök és a végeknél legalább 30 centiméterre feküdjenek a padlók egymáson. A létrák egymástól 2 méter távolságnyira helyezendők és az épülethez emeletenként, valamint a található összes nyílásokhoz meg kell érősíteni. A létraállványt csak olyan munkálatokhoz lehet használni, amelyekhez nem szükséges nagymennyiségű anyagnak az állványokra való felhalmozása. Az árbócállvány készítésénél az árbocokat egymástól 21/2—3 méternél távolabb elhelyezni nem szabad. A legfelső állvány fekvésénél az árbocoknak legalább 7 centiméter vastagnak kell lenniök. A belső árbocok minden emeleten erős vaskapcsokkal az épület falához erősítendők. A hosszanfekvő gerendákat legfeljebb 2 méternyi távolságra az árbocokhoz kell erősíteni. A gerendák vastagságának legalább 8 centiméter vastagnak kell lenni. A hevederek 15 centiméter szélességben és 4 centiméter vastagságban készítendők s a gerendákra rá kell szögezni s egymástól 60 centiméternél távolabb nem lehetnek. Az állványpadlózatnak legalább négy szorosan egymás mellé fektetett, 18-20 centiméter széles deszkából kell készülni. Létrákat a rájuk fektetett deszkákkal padozat gyanánt használni tilos. Az állványsarkokat teljesen ki kell építeni. A padlózat hosszában kivül 30 centiméter magasságban védődeszkát, 1 méter magasságban védőkarfát kell megerősíteni. Az állványok és védőkarfák összefogó merevítésére jól megerősített deszkát kell alkalmazni. A személyforgalom lebonyolítására az árbócállványon belül rézsútos irányban létrát kell elhelyezni s ezen a helyen az állvány megfelelő módon kiszélesbítendő. A létrákat nem szabad egymás fölé helyezni, nehogy egyik létra a másikon keresztül lecsúszhasson. Ha ezt egyes esetekben megvalósítani nem lehetne, úgy a létrák alsó részét borítással választani kell és az oldalukat felfogókészülékkel kell ellátni. Hasonló módon kell megvédeni azokat a létrákat, amelyek alatt átjáró van és alatta dolgoznak. A létrákat anyagszállításra használni nem szabad. A felvonók alá védőtetőt kell alkalmazni. Belső és mozgó állványok. Belső állványok, amelyek rendszerint mennyezetek készítése, vakolás, saluzás, festés, díszítés, meszelés stb. munkálatokhoz készülnek, megfelelő magasságban szilárdan építendők, csuszamlás és eltolódás ellen biztosítandók. A belső állványokat sűrűn kell padlóval befödni, hogy az állványon dolgozó munkások az állvány hézagán keresztül meg ne sértsék magukat és az anyagot, a törmeléket le ne szórhassák. Amennyiben a helyiségnek csak egy részét állványozzák be, az állványnak azt a felületét, amelyet fal nem határol, védőkorláttal kell ellátni. Ha nagyon magas helyiség beállványozását kell eszközölni, úgy árbócállványt kell építeni. Az ablak és egyéb helyeken előforduló nyílások elé egy méter magas védőkorlátot kell emelni. A belső munkálatoknál szükséges egyes létráknak egészséges, egyenes, ágak nélkül való fából kell készülni és relállításuk alkalmával úgy alul, mint felül megerősítendők a dőlés és csuszamlás ellen. Ha az egyes létra hossza 5 méteren túl terjed, a hajlás ellen kell alátámasztani, oldalt pedig az eldőlés ellen biztosítani. Sérült létrákat, valamint olyanokat, amelyeknek fokozata szeggel van megerősítve, használni nem szabad. Törékeny tetők. Új üveg-, vagy törékeny tetőt felállítani, vagy azokon