Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 20. szám - Szociális egészségügy. A XIV. nemzetközi alkoholizmus elleni kongresszus Milánóban. (1913. szeptember 22-től 27-ig)

Munkásügyi Szemle 827 egyesülési és gyülekezési szabadság biztosítandó. A munkásvédelem szolgálatában álló munkásbizottságok, munkáskamarák, munkástitkárságok, szakszervezetek hivatalosan elismerendők és részükre a munkásvédelem ügyeiben felügyeleti jog biztosítandó. 2. A városi, községi, megyei és országos képviselőtestületekben az általános, titkos, egyenlő és közvetlen választójog rendszere alapján választandók a képviselők, hogy a munkásosztály befolyása az összes parlamentekben kellően érvényre jusson. A nép e legelemibb jogainak törvénybeiktatása mellett, amelyek nélkül a legprimitívebb alapon álló szociálpolitika sem képzelhető el, illetőleg, amelyek nélkül hatástalan marad minden törvényes intézkedés, a pártgyűlés a szociális törvények megalkotásánál a következő alapelvek figyelembevételét követeli: I. Gyermekvédelem, a) Községi csecsemőotthonok létesítése. b) Díjtalan bába- és orvosi szolgálat. c) Az iskolakötelezettség kiterjesztése a gyermekek 14 éves koráig. d) Gyermekek ipari foglalkoztatása 14 éves korhatárhoz kötve. é) Fiatalkorú munkások maximális munkaideje törvényesen szabályozandó. f) 18 éven aluli, fiatalkorú munkások éjjeli, egészségtelen és veszedelmes foglalkozások űzésétől eltiltandók. g) Fiatalkorú munkások alkalmaztatása, kötelező orvosi vizsgálattól tétessék függővé. //. Női munkaerő védelme, a) Nőmunkások csak orvosi engedelemmel foglalkoztathatók. Nőmunkások éjjeli, egészségtelen, vagy veszedelmes üzemekben való foglalkoztatása tilos. Nőmunkások maximális munkaideje külön törvényben szabályozandó. b) Anyavédelem. Szülés előtt 8 héttel, szoptatósanyák szülés után 8 héttel, teljes keresetük erejéig az államtól nyújtott szülési segélyben részesítendők. ///. Felnőtt munkások védelme, a) Felnőtt munkások nappali és éjjeli maximális munkaidejének törvényes szabályozása, különös tekintettel az egészségtelen és veszedelmes üzemekben foglalkoztatott munkásokra. b) Megszakítatlan üzemek munkásainak munkaideje napi 8 órában állapítandó meg. c) Bányamunkások, építőipari és sütőmunkások, általában egészségtelen és veszélyes üzemekben foglalkoztatott munkások védelméről külön-külön törvény alkotandó. d) Munkások, kereskedelmi alkalmazottak, magántisztviselők, általában az összes bér ellenében foglalkoztatott alkalmazottak munka- és jogviszonyának törvényes rendezése. e) A munkakönyvrendszer eltörlése. f) A truckrendszer minden formájának törvényben való eltiltása. g) Otthonmunkások védelme. Minimális bértarifák törvényes biztosítása. A pártgyűlés továbbá követeli a munkásbiztosítási törvény revízióját, az aggkori és rokkantbiztosítás sürgős megalkotását. Az általános munkásbiztosítás kérdésében a pártgyűlés elfogadja az 1911. évi augusztus hó 13—15-én tartott szakszervezeti kongresszusnak idevonatkozó határozatátl) s nyomatékosan követeli az Állami Hivatal közigazgatási hatáskörének teljes eltörlését. Az Állami Hivatal hatáskörébe csupán a legfelsőbb bírói ügykör tartozzék. A munkanélküliség enyhítése ügyében követeli a pártgyűlés, hogy a törvényhozás által közmunkákra és beruházásokra megszavazott összegek kizáróan e célra fordíttassanak. Követeli továbbá, hogy az összes állami, megyei és községi közmunkák haladéktalanúl munkába adassanak. Közmunkáknál a munkásoknak tarifaszerződésekben megállapított munkabér, ennek hiányában a helyben szokásos bérek fizetendők. A pártgyűlés követeli, hogy a magyar kir. Központi Statisztikai Hivatalban haladéktalanúl külön osztály szerveztessék a munkásügyekkel összefüggő dolgok és különösen a munkanélküliek állandó nyilvántartására, illetőleg az adatok statisztikai földolgozására. A munkanélküliség esetére szóló biztosítás ügyében a pártgyűlés csatlakozik az 1911. évi augusztus hó 13—15-ig megtartott szakszervezeti kongresszus idevonatkozó határozatához.2) •») Lásd Munkásügyi Szemle 1911. évi 16. szám 511. oldal. 2) Lásd Munkásügyi Szemle 1911. évi 16. szám 517. oldal.