Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 20. szám - Szociális egészségügy. A XIV. nemzetközi alkoholizmus elleni kongresszus Milánóban. (1913. szeptember 22-től 27-ig)

Munkásügyi Szemle 813 »téves« adatokat közölt, hogy az Egyesült-Államok statisztikai hivatala kénytelen volt azokat teljes terjedelmükben desavuálni.« »Skarzinsky úr továbbá nem közölte velünk, hogy ő a Hercod által ismertetett »vVissenschaftliches Bureau für das Stúdium des Alkoholismus« megalapítója és hogy ezen intézmény mindazokat az egyéneket a közreműködésből kizárja, akik az alkoholizmus elleni küzdelemben mostanáig résztvettek, vagyis szerinte »kompromittálták« magukat. Végül elfelejtette nekünk megmondani, hogy ő maga képvis2lője és meghatalmazottja egy angol társaságnak, amely a »True Temperance Association« nevet viseli, amelynek választmányában túlnyomó részben az angol sörérdekeltség képviselői foglalnak helyet és amelynek egyetlen célja az absztinencia elleni küzdelem.« »Mindeme tényekkel szemben csak egy kérdést intézek Skarzinsky úrhoz: Hogy küzdhet valaki becsületesen és hypokrizis nélkül az alkoholizmus ellen, ha neki egyúttal mint pl. az orosz kormánynak, vagyis jobban mondva az orosz pénzügyminisztériumnak érdekében áll, hogy az alkoholmonopóliumból folyó milliárdokat bezsebelhesse ?« Skarzinsky erre következőképp válaszolt: »Uraim ! Azt hiszem, hogy távollétem alatt azt mondották, hogy az az angol mértékletességi egyesület, amelylyel az alkoholkérdés tanúlmányozása szempontjából összeköttetésben állok, a sörgyárosoknak társasága. Sietek ezt dementálni és hozzáteszem, hogy midőn a »Studien-Komitée« egyik tagja egy sörgyárhoz azzal a kéréssel fordult, hogy az alkoholkérdés tanúlmányozását támogassa abban a hiszemben, hogy a jóhiszemű sörgyárosok maguk is akarnának világosságot az alkoholkérdésben, ezen sörgyár minden támogatást megtagadott. Hozzáteszem még, hogy a »Studien-Komitée« az alkohol-tőkétől mostanáig 1 centimet nem kapotK Skarzinskynek eme, a dolgokat teljesen összezavaró nyilatkozata után Hercod végszavában azzal válaszolt Skarzinskynek, hogy az összes komolyan számbavehető angol napilapok már hónapokkal ezelőtt közölték nemcsak azt, hogy a »True Temperance Association« választmánya nagyobbrészt sörgyárosokból áll, hanem részletezték azt is, hogy melyik sörgyár milyen nagy összeggel vett részt az alapításban, amit mostanáig sem eme sörgyárak, sem más fórum nem dementált. Felhozza végre azt is, hogy Laquer tanár a párisi ülésről megbotránkozással távozott, mert tapasztalta, hogy az nem küzdelem az alkoholizmus ellen, hanem az alkoholizmus mellett, és végül jellegzetesnek találja azt, hogy a tudományos bizottságban is akadt ember, aki a sörgyárosok támogatását szükségesnek tartotta. Skarzinsky gróf az őt ért sértés miatt az orosz konzulnál keresett orvoslást, aki a kongresszus elnökségéhez is fordult, kívánva azt, hogy elégtételképpen Skarzinsky gróf egy napig elnökölhessen a kongresszus tárgyalásain, mire a kongresszus elnöke, dr. Filípetti udvariasan azt válaszolta, * Forel tanár, aki lapunknak rendelkezésére bocsátotta a felszólalásának hiteles szövegét, egyúttal a dolog tisztázására a következő sorok közlésére kért: »Midőn a kongresszuson a kérdéses tárgyhoz szót kértem, Skarzinsky úr jelen volt, sőt egyenesen velem szemben ült, midőn azután később a szót megkaptam, sajnálatomra láttam, hogy mar nincs jelen. Továbbá magam sem várhattam bs Skarzinsky úr válaszát, mert sürgősen egy más ülésre kellett mennem. Mint látjuk, Skarzinsky úr részben oly dolgokat tagad, aminőket én nem mondottam, így pl. egy szót sem szóltam arról, hogy az ő »Studien-Bureau <-ja az alkoholtőkétől pénzt kap. Nekem elég az, hogy a »Bureau« vagy »Komitée« mindazokat, kik mostanáig az alkohol ellen küzdöttek, kizárja. Egyébként mindent, amit mondottam, fenntartok." «Tény az, hogy az orosz monopólium óriási bevételei minden évben emelkednek. Azon a napon, midőn az orosz kormány azt fogja tenni, amit a kinai az ópiummal tett, tudniillik ellenkezőjét annak, amit mostan tesz, azon a napon, amelyen az orosz kormány a monopólium bevételeit rendszeresen és progresszive le fogja szállítani, úgy hogy az 20—30 év múlva nullává lesz, azon a napon el fogom hinni az orosz kormánynak, hogy tényleg le akarja küzdeni az alkoholizmust. E célból persze kell, hogy mostani bevételeit költségvetésében más bevételekkel helyettesítse és így a népnek életerejét emelje ahelyett, hogy azt lassan megsemmisíti. Élek még ama utópisztikus kívánsággal, hogy ezt a pillanatot láthassam. Akkor nem lesz szüksége az orosz kormánynak többé arra, hogy az alkoholizmus elleni nemzetközi kongresszusra oly egyéneket delegáljon, kik, mint Skarzinsky úr és mások, az alkohol ellenségeit a »Studien-Komité«-ből kizárják.*