Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 19. szám - A gyermekmunka Ausztriában

Munkásügyi Szemle 797 szerencsétlenségek kivételével, 3. balesetek a vasutakon, amelyek a két előbbi csoportok egyikébe sem sorolhatók. A három főcsoport további alcsoportokra osztható aszerint, amint a balesetek a) utasokat, b) vasúti alkalmazottakat és c) másokat értek. 1912. évben az 1. és 2. csoportba tartozó balesetek révén 1.010 egyén halt el és 8.700 megsebesült, az 1911. évi 1.070 és 8.345 egyénnel szemben. A 10 évi átlag (1901 — 1910) volt 1.096 halott és 7.348 sebesült. Hivatalos vizsgálatot maga után vonó, s így hivatalosan tudomásra jutó, vasúti szerencsétlenség volt 24, amelyek közül 6 esetben emberélet esett áldozatul. A szerencsétlenségek 19 utas életét oltották ki; 1911. évben 14 utas halt meg. Az 1912. évben a legnagyobb vasúti szerencsétlenség Dittonnál volt, hol 13 utas pusztúlt el. A tíz évi átlag, 1901—1910-ben, az utasok halálos balesetét illetőleg 18. A vasúti szerencsétlenségeknél megsebesült utasok száma volt 1912-ben 683, vagyis 215-tel több mint az 1911. évben; az 1901—1910. években a tíz évi átlag 586. A vasúti szerencsétlenségeknél elpusztult 6 és megsebesült 154 vasúti alkalmazott. A vasúti szerencsétlenségeken kivül, a mozgásban levő mozdonyok és vasúti kocsik révén előállott baleseteknél 90 utas és 330 vasúti alkalmazott vesztette életét; 2.416 utas és 5.379 vasúti alkalmazott megsebesült. A jelentés kiemeli, hogy ezek a balesetek amelyek révén több utas halt meg mint a vasúti szerencsétlenségeknél, főleg maguknak az utasoknak gondatlanságából származtak. Ezeken kivül számos egyéb baleset volt, amelyek bár vasúton történtek, de nem a vasúti üzemből folyólag, úgy hogy szorosan nem is lehet őket vasúti balesetnek minősíteni. Ezek közül 107 halálos eset volt és 23.920 sebesülés, mivel szemben az 1911. évi számok 89 és 23.913. Sütőmunkások védelme Görögországban. Múlt év szeptember óta érvényben van egy rendelet Görögországban, amely a sütőmunkások munkaidejét szabályozza. A rendelet szerint motoros üzemekben napi 10 órát, más üzemekben nyáron 11, télen 12 órát nem haladhat túl a sütőmunkások, eladók és kihordók munkaideje. A nők és fiatalkorú férfimunkások munkaidejét külön törvény szabályozza a berni egyezmény értelmében. Az éjjeli munka egyáltalán tilos, s csak a péntekről szombatra virradó éjjelen van megengedve éjfélutáni egy órától kezdődőleg, valamint a nagy ünnepek előtti napokon. A munkásoknak egészségi állapotukat is igazolni kell. A rendelet hatálya egyelőre csak Athén és a Piráus területére terjed, de kiterjeszthető más városokra is. Fehérfoszfortilalom Mexikóban. Veracruz-Llave mexikói állam törvényhozása június 26^án törvényt fogadott el, amelylyel a gyufagyártásnál a fehér foszfor használatát eltiltotta. Úgyszintén tilos a fehérfoszfor tartalmú gyufák bevitele és árusítása. Ezzel most már három mexikói államban van fehérfoszfortilalom. JOGGYAKORLAT BETEGSEGÉLYEZÉS. A sürgős szükség fogalmához. A m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal 1913. évi június hó 28. napfán hozott 1911. P. 188/9. sz. ítélete. ítélet. A m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal a felebbezést elutasítja. Megokolás. A sz—i kerületi munkásbiztosító pénztár igazgatósága 5.264/910. számú határozatával elutasította az igényt, azzal a megokolással, amely szerint igénylő a pénztári főorvos javaslatára műtét céljából utazott Budapestre, a pénztári ügyvezetőnek azzal a szóbeli utasításával, hogy műtét végett, tagsági igazolványának felmutatásával vagy a klinikán, vagy valamely kórházban jelentkezzék. Minthogy pedig a pénztári főorvos véleményétől és az ügyvezető utasításától eltérve, magánorvossal gyógykezeltette magát, műtétet pedig nem végeztetett, ezért költségeinek megtérítésére irányuló igényét a pénztár alaptalannak találta. Az I. bíróság ellenben marasztalta a pénztárt azért, mert a magánorvos