Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 1. szám - A munkásbiztosítási törvény reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozása. VII. ülés. 1913. január 9-én. Vita a munkásbiztosítási választott bíróságok szervezetéről és hatásköréről

64 Munkásügyi Szemle volna, a munkakönyv letétbehelyezésének és átvétele elmulasztásának tényeiből munkabér-szerződés fenntartására következtetni nem lehet. A biróság igénylőnek azt az érvelését, hogy az igénylő munkaviszonya felfüggesztve volt, azért sem fogadhatta el, mert a törvény 60. §-a értelmében a betegsegélyezési igényjogosultság kezdetének és véghatáridejének alapjául előirt foglalkozásba belépés és foglalkozásból kilépés tényei nem a munkabérszerződés magánjogi értelemben veendő tartamát, hanem a tényleges munkateljesítés időbeli határait jelölik meg mértékadóul. A fentebb kifejtett álláspontból folyólag pedig, amely szerint igénylő 1910. augusztus hó 19-ével tekintendő a G. gőzmalom alkalmazásából kilépettnek, igénylőt betegsegélyezés iránti igényével el kellett utasítani. Oesterreichisches ]ahrbuch der Arbeiterversichernng. A dr. Leo Verkauf szerkesztésében megjelenő »Oesterreichisches Jahrbuch der Arbeiterversicherung« VI. (1911.) évfolyama megjelent. A 280 oldalra terjedő kötet három főrészre oszlik és felöleli nemcsak mindazt a törvényt és egyéb törvényes rendelkezést, ami 1911 ben kelt, illetve bocsáttatott ki, hanem 1912-ben kelt néhány törvényt és rendeletet is közöl. A munka első része a munkásbiztosításra és a szociálpolitikára (balesetek megelőzésére stb.) vonatkozó törvényeket, rendeleteket és szabályrendeleteket tartalmazza. Közli az Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Svájcban 1910., 1911. és 1912-ben alkotott összes szociálpolitikai és munkásbiztosítási törvényeket, amelyek közül kiemeljük az építőipari balesetbiztosításról 1912. április 29-én hozott osztrák törvényt, a magánalkalmazottak biztosításáról szóló, 1911 december 5-én kelt németországi törvényt, az 1910 július 17-én kelt olasz anyasági törvényt, az ipari és munkásbiztosításról 1912 január 25-én kelt romániai törvényt és Svájcnak 1911 június 15-én a betegség és balesetbiztosításról alkotott szövetségi törvényét. A szociálpolitikai törvényalkotások közül kiemelendőnek tartjuk az 1911 december 28-án a »Wohnungsfürsorge« állami támogatásáról, a kislakásos házak adókedvezményéről és a közhasznú építőegyesületeknek nyújtandó adó- és illetékkedvezményről szóló három ausztriai törvényt. A rendeletek közül különösen megemlítésre méltóak az első rész harmadik fejezetében az ausztriai belügyminiszternek az osztrák gyógyszerárszabvány módosításáról és a gyógyszertárak megvizsgálásáról kiadott rendeletei. A második rész a legfelső törvényszékek judikaturáját és Zentralstellek döntéseit közli. Külön csoportosítja, tehát áttekinthetőbbé teszi a balesetbiztosítás, a betegsegélyezés, a bányatársládák, a magánalkalmazottak nyugdíjellátása tárgyában a közigazgatási bíróságnak és külön a legfelső törvényszéknek és a semmítőszéknek a döntéseit. A kötet harmadik része a munkásbiztosítás statisztikáját közli. Ez a rendkívül érdekes rész ismét két részre oszlik. Az egyik rész Ausztriára, a másik Németországra vonatkozik. A munka a Verband der Genossenschafts-Krankenkassen Wiens und Niederoesterreichs ^kiadásában jelent meg. Megrendelhető a Munkásügyi Szemle kiadóhivatalában. Ára 3 korona. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, IV., Károly-körút 2. 88 Részvénytöke: 6,000.000 korona KARTELLEN KÍVÜL köt tűz-, élet-, baleset-, betörés-, szavatosság-, jég-, üveg- és állatbiztosításokat. — TELEFON: 153—98. SZÁM. A szerkesztésért felelős: KIS ADOLF. - Főmunkatárs: Dr. SASVÁRI ]ÓZSEF.