Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 13. szám - A vélelmezett törvényes gyermekek kártalanítási igénye

Munkásügyi Szemle 567 A Munkásbiztosító Pénztári Alkalmazottak Egyesülete az Állami Hivatal másodelnökénél. A pénztári alkalmazottak egyesületének tíz^ tagú bizottsága június 27-én megjelent Mentsik Ferenc min. tanácsosnál, az Állami Hivatal másodelnökénél, hogy a tisztviselőkre vonatkozó szabályzatok ügyében fölvilágosítást kérjen. A másodelnök kijelentette a küldöttségnek, hogy a szabályzatok munkában vannak, de az ősz előtt nem készülhetnek el. Az Országos Pénztár által jóváhagyott illetményszabályzat nem fog változatlanul fennmaradni, mert a pénztárak anyagi helyzete nem birja el a költségeket. A*Hivatal által kiadott szolgálati és fegyelmi szabályzat sem fog érintetlenül hagyatni. A kiadásuk óta elmúlt idő tapasztalatai ugyanis azt a meggyőződést érlelték meg benne, hogy a tisztviselők szolgálati viszonya szigorítandó és az a fokú függetlenség, amelyet a szabályzat a tisztviselőnek biztosít, a pénztári érdekeknek nem felel meg. A szakvizsga-szabályzat tekintetében sincs még meg a megállapodás az Országos Pénztárral, de ez a kérdés is rendezést fog nyerni a többi kérdéssel egyidejűleg. A küldöttség ezután bejelentette, hogy az Egyesület egy minden részletre kiterjedő memorandummal fog a másodelnökhöz fordulni, amely alkalmas lesz a vitás problémák megoldására és a merev ellentétek enyhítésére. A bányászok balesetbiztosítása az osztrák munkaügyi tanácsban. Az osztrák munkaügyi tanács május hó 7-iki ülésében foglalkozott a bányászok balesetbiztosításáról szóló törvényjavaslattal. A tanácsban egyhangú volt az a vélemény, hogy a bányászok balesetbiztosítása — minél előbb — a szociális biztosítási javaslattól függetlenül, törvényesen rendeztessék. A tanács elfogadta a javaslat azon álláspontját, hogy a bányászok biztosítása — a vasutasok példájára — külön szakszövetkezet útján hajtassék végre. Az intézet vezetésére vonatkozólag a tanács úgy határozott, hogy az elöljáróságban (Vorstand) a munkások egyharmad, a munkaadók kétharmad arányban lesznek képviselve. A járadék-megállapító bizottságok azonban paritásosán lesznek összeállítva. Az alsóausztriai munkás balesetbiztosító intézet az 1911. évet kedvezően zárta le. A számadási eredmény 258.869"88 K fölösleget mutat, mi által az előző évek deficitje 32 104.436"21 koronára apadt. Kártalanításokban az év folyamán 6,924.438-60 koronát fizetett ki az intézet az előző évi 6,929.182 69 koronával szemben. Az 1889/90-i számadási év óta az intézet összesen 97,676.278,81 koronát fizetett ki kártalanításokban. A kezelési költségek összege 1,049.559-17 K, azaz a járulékok 10'5 százaléka. A hivatali személyzet száma 253. Behajthatatlan járulékok fejében az 1911. évben 138.947'37 koronát írt le az intézet, fennállása óta pedig összesen 905.979 68 koronát, azaz az összes járulékok 076 százalékát írta 'le ily címen. Az intézet kislakásépítésekre az állami lakásalap kezessége mellett 1911. és 1912. években 1 millió és 100 ezer korona kölcsönt szavazott meg, amelyeknek azonban csak egy részét folyósította még. Az intézet tanulmányoztatja a sérültek gyógykezeltetésének a kérdését. Az árvák érdekében pedig életbeléptette azt a reformot, hogy azoknak a járadékosoknak, akiknek anyjuk férjhezment, a járadékát a törvényesen megengedett legmagasabb mértékre emeli fel; a megszüntetett özvegyi járadékot ily módon az árváknak juttatja. A salzburgi balesetbiztosító intézet díjleszállítása. A salzburgi balesetbiztosító intézet az eddigi díjtételek leszállítását határozta el. A legmagasabb veszélyességi osztály legmagasabb díjtétele eddig 100 K munkabér után 67 K volt, a leszállított díjtétel 6 K. Ezen díjtételt visszamenőleg 1913. január 1-től számítja az intézet. A prágai balesetbiztosító intézetnél 8-59, a wieni 7"84, a grázi 67, a brünni és a lembergi^ 7"10 és a triesztinél 7°/o járulék ugyanebben a veszélyességi osztályban. Az alsóausztriai iparegyesület közlönye a bérlajslromok kötelezővé tételében találja meg a díjleszállítás lehetővé váltának az okát és kiszámította, hogy ezáltal a munkaadók évi 300 ezer korona költségtől szabadulnak. Az osztrák balesetbiztosító intézetek pénzügyi eredményei — a wieni és prágai intézettől eltekintve — eléggé kedvezőek. A prágai intézetnek 1911-ig 33 millió, a wieninek 32 millió K deficitje volt. Hiányt mutatott ki még a lembergi intézet és pedig l-4 milliót, valamint a trieszti 1*5 milliót. Ellenben a grázi 500 ezer, a brünni 1 millió 100 ezer és a salzburgi 900 ezer K felesleget mutattak ki.