Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 13. szám - A munkásvédelem a Németbirodalomban. (Befejező közlemény)

Munkásügyi Szemle 557 bet. Általában nagyon hátrányos a munkaviszonyokra az ázsiaiak segítségével űzött bérlenyomás. S ebből még a kormány is hasznot húz, mert az ázsiaiak bevándorlási adót fizetnek. Az iparfelügyelet Poroszországban 1912-ben. A porosz iparfelügyelet 1912-ben az üzemek tetemes szaporodásával lépést tudott tartani; az üzemek 51u/o-ára és a munkások 84"5°/«-ára terjedt ki. A jelentés terjedelmes része bizonyos speciális kérdésekre vonatkozó adatgyűjtést mutat be. Adatokat szerzett az iparfelügyelet arra nézve, vájjon tény-e az idősebb munkások kiszorítása a munkából, valamint a vasnagyipar munkaidejéről és túlmunkájáról. A foglalkoztatott 219.711 munkás közül 182.058 tizenkét órát, 687 ennél többet, 32.472 nyolcés tizenkét órai idő között dolgozott. 2.545 munkás már rendszeresen 8 órai munkaidő mellett volt foglalkoztatva. Az összes munkásoknak mintegy fele teljesített havonta 0"63 - 3"02 óra között túlmunkát. Nagyszámú balesetről számol be az adatgyűjtés a hajtószíjak felrakásánál. Nagyon nehéz annak a rendelkezésnek érvényt szerezni, hogy a gép működését a szíj felrakása előtt be kell szüntetni, a balesetek ijesztő szaporodása azonban a legszigorúbb ellenőrzést követeli a munkások épségének és életének védelmére ezen a téren is. A nőmunkásvédelem foganatosításánál is sokat kellett a jóakarat és belátáshiány ellen küzdeni a beszerzett adatok szerint. Egyes feltűnő eseteknek szigorú büntetése remélhetőleg hathatós elijesztésül fog szolgálni. A nőmunkásvédelem nagyon szép eredményt ért el a szombat délutáni korai munkabefejezés terén. Még olyan iparágakban is, amelyekben a megengedett munkaidő kihasználásának szükségessége kétségtelen, nagyon sok esetben lemondtak a kihasználás igénybevételéről. Egyes kerületek üzemeinek nagyobb része szombaton 6—7 óránál többet nem dolgoztatott, sőt vannak kerületek, amelyekben mindjobban belátják, hogy a szombat délutáni teljes munkaszünet elkerülhetetlen. Nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a fiatalkorúak a munkaszünetelés idején hol tartózkodnak. Ez irányban nagy nehézségeket okoz a munkásságnak az a vágya, hogy a munkapauzák alatt a szabadban tartózkodhassanak még olyan nagyobb gyári üzemekben is, ahol megfelelő tartózkodási helyiségekről gondoskodva van. A tornázás hasznos volta kétségtelen lévén, ebbe az irányba igyekeztek terelni a munkások tettvágyát és a gyári tornatermek felállításával kedvező tapasztalatokra jutottak. Az otthonmunkára vonatkozó adatgyűjtés igazolja, hogy az sokkal jobban el van terjedve, mint ahogy hitték. Az otthonmunkások helyzete legkevésbbé kedvező a szivarkészítésnél, noha ebben sem mindenütt rosszak a viszonyok és a bérek. Örvendetes körülmény, hogy különösen olyan iparágakban és helyeken, ahol a műhelymunkásoknak tarifaszerződésük van, ezek az otthonmunkásokra is kiterjeszttettek. Nem hiányzanak a legszomorúbb nyomornak a képei sem. A breslaui kerületben például egy, napi 13—14 órán át dolgozó takács heti 7—8 márkánál nem keres többet. Az iparfelügyelet iparkodott megállapítani, hogy a folyton fokozódó drágaság leküzdésére mit tettek a munkaadók. Az élelmiszereknek több helyen már évek óta fönnálló nagyban való bevásárlása az utóbbi esztendőben csak nagyon kis mértékben fejlődött. Gyarmatárúk, malomgyártmányok, burgonya, hús, szalonna és szén azok a cikkek, amelyeket leginkább beszereznek. Sok helyen azonban a nagyban való bevásárlást be kellett szüntetni az árú minőségének kifogásolása, a fogyasztás és a fogyasztott árú kifizetésének bizonytalan alakulata miatt. Legjobb tapasztalatokat tettek a munkások által vezetett fogyasztási szövetkezetekkel, élénk bizonyságául annak, hogy mind kevésbbé szükséges az idegen segitség. és helyzetükön javítani önsegély útján is képesek a munkások. A bajor királyi iparfelügyelőségek felvételei a festőiparról. A bajor festőiparra vonatkozó felvételek külön kérdőív alapján történtek. Ez a kérdőív kiterjedt 1. a statisztikára (rendszeres üzemekben foglalkoztatott munkások száma, motorhasználat, stb.); 2. a munkaviszonyokra, (munkaidő, felmondási idő, bérfizetés, tanoncügy); 3. a munka módjára (felapróznak-e még ólomfehéret vagy egyéb ólomfestéket száraz állapotban, kevertetnek-e ezek, eldörzsöltetnek-e kézzel ? Mennyi és milyen ólomfesték használódik fel évente ? Az ólomfehér, vagy ólompótszer felhasználásának terjedelme és a velük szerzett