Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 13. szám - A munkásvédelem a Németbirodalomban. (Befejező közlemény)

554 Munkásügyi Szemle Calwer 12 évi tapasztalat után megállapítja, hogy a kőfaragók 100 halálesete közül 86"13°/o-nak a légzőszervek megbetegedése az oka. Hasonlóak az eredmények Svájcban és Amerikában is. A bécsi általános betegsegélyző pénztár statisztikája alapján 1893—1904-ig terjedő időben 181 kőfaragó halt el. Ezek közül 92 tuberkulózisban, 14 légzőszervek megbetegedésében, 15 sérülésekben, a többi egyéb okokból halt el. Eszerint az elhaltak 50"8°/o-a tuberkulózisban halt el. Miután a Bécsben feldolgozás alá kerülő kőanyag a mienkkel azonos, bátran lehet a fenti statisztika alapján Magyarországra vonatkozó következtetéseket levonni. A kőfaragóiparban kutatást végző orvosok általában 35 évben állapítják meg a kőfaragó munkások átlagos életkorát. Ezek az adatok meggyőzően igazolják, hogy mennyire fontos a különböző egészségügyi intézkedések törvényes szabályozása a kőfaragóiparban. A kőfaragóiparban munkásvédő intézkedések szükségét szintén a statisztikai adatok igazolják a legmeggyőzőbben. Magyarországi adatok itt sem állnak rendelkezésre és ismét csak a külföldi adatokra lehet hivatkozni, bár ezek nem adják vissza teljes mértékben, sőt egyáltalában nem a magyarországi viszonyok képét. Külföldön ugyanis már a legtöbb helyen gondoskodás történt a kőiparban foglalkoztatott munkások megvédését illetőleg és ha mindezek ellenére a balesetek számaránya mégis nagy, az csak azt bizonyítja, hogy nálunk, ahol ilyen védőintézkedések úgyszólván teljesen ismeretlenek, a balesetek százalékaránya még jóval nagyobb és e körülmény még fokozottabb mértékben szükségessé teszi ilyen védő intézkedések életbeléptetését. A németországi építőipari szövetkezet állította össze az alábbi statisztikát, amely összehasonlítást tesz egyes, az építőipar keretébe tartozó szakmák és a kőfaragóiparban foglalkoztatott munkások baleseti számaránya között. A biztosított 1.000 munkás Szakma munkások közül balesetet száma szenvedett °,o Kőműves 50.466 12'38 Ács 11.091 16-88 Állványozó - 23 43-48 Szobafestő 7.281 5*22 üveges 1.091 274 Fehérmunkás — — — 1.477 5 42 Cserépfedő - 831 34-90 Kövező - 1.416 5'65 Kútépítő 235 1277 Kályhás 1.314 2'29 Kőfaragó - — „ 6.529 873 Kőbányász — 2.525 36 44 A fenti statisztika a kőfaragóiparban foglalkoztatott munkások balesetszámát nem a legkedvezőtlenebb világításban mutatja be. Ennek oka abban keresendő, hogy a munkának veszélyekkel jobban fenyegető része a bányákban folyik le és ez a körülmény növeszti meg egyszersmind a kőbányászok baleseti arányszámát is, azonban még így is kedvezőtlen színben tünteti fel a statisztika a kőfaragóipar veszélyességét. A zürichi balesetbiztosító pénztárnál 23 kőfaragóüzem munkásai vannak baleset ellen biztosítva. Ezekben az üzemekben évente 180—200 baleset történik. A balesetek nemük szerint és százalékban a következőképpen oszlanak meg: Szerszámokozta baleset 9'2°/°, kőfűrészelésnél és csiszolásnál történt 0-6°,'o, szemsérülés 30 2° o, zúzódások 35*4°/o, izomszakadás (kőemelés következtében) 5*6°/o, egyéb okokból 4-0°/o. A svájci hivatalos statisztika megállapítása szerint 10.000 15 éven felüli munkás közül baleset következtében elhalt 10-4°/o. A kőfaragóknál ez a szám 13'l°/o-ra emelkedik, míg a kőbányászoknál 4r30/°Ha a kőfaragótelepeken foglalkoztatott munkások egészsége és testi épsége nagy mértékben ki van téve a veszélynek, kétszeresen ki vannak téve a baleseti veszélynek a kőbányákban foglalkoztatott munkások. A baleseti statisztika olyan sötét színben mutatja a kőbányában dolgozó munkások viszonyait, hogy legfőbb ideje, hogy törvényes intézkedésekkel a balesetek lehetősége szűkebb térre szoríttassék. A fentebb közölt statisztikai kimutatás szerint is a kőbányászat a legveszedelmesebb munkaág. 36-44°/° baleset esik 1.000 munkásra és míg