Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 13. szám - A munkásvédelem a Németbirodalomban. (Befejező közlemény)

Munkásügyi Szemle 549 állam és a magánszervezetek céltudatos együttműködésének, az üzemtulajdonosok készségének és szakképzett üzemi tisztviselők és munkások közreműködésének gazdag gyümölcsei teremnek. A művelt országokban mégis évenként százezrek esnek a munka veszélyeinek áldozatául. A betegek és a sérültek nyomorának, a hátrahagyottak panaszszavának hangja meggyó'zi a legérzéketlenebbeket is és újabb, messzebbmenő' energikus lépésekre buzdít. A munkával foglalkozó társadalmi osztályok tagjainak életét és egészségét meg kell védelmezni, ha a gazdasági érdekeket kielégíteni és a népjólétet emelni akarjuk. Az összes kulturállamok saját nemzeti érdekeik előmozdítása érdekében a legnagyobb fontosságot tulajdonítják a munkásvédelemnek, szem előtt tartva azt, hogy gyakorlati feladatokat keli megoldani, túlzásoktól ment, praktikus eszközökkel. UK. •••••••••• • • •1 •1 SZEMLE. B B SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY. A budapesti pénztár alkoholbetegek gondozója. Munkásbiztosító törvényünk igen helyesen az alkoholistákat is betegeknek tekintette és őket a többi betegekkel egyenlő bánásmódban részesítette. A pénztári gyakorlatban csakhamar kidomborodott az a tény, hogy igen sok esetben a munkaképtelen alkoholbetegeknél a betegségi segély közvetlen kifizetése nemcsak, hogy célját — a beteg és családtagjainak segélyezését — téveszti, de azáltal, hogy a beteg a pénzt újabb alkoholra fordítja, közvetlenül a betegség fokozását eredményezi. Első sorban ennek a visszás állapotnak megszüntetésére rendszeresítette a pénztár az alkoholbetegek gondozóját, amely folyó évi május végén megnyílt. Nagyon korai volna a gondozó intézet több heti munkájából következtetést vonni annak helyes, vagy helytelen vezetésére, vagy egyáltalában annak a jelen alakban volt életképességére. De fennállásának rövid ideje alatt is már több oly körülmény tűnt fel, amely mutatja, hogy eme intézményre az alkoholizmus leküzdése szempontjából fontos szerep vár. A külföldi tapasztalatok azt bizonyították, hogy az alkoholbetegek gondozójának intézménye kezdetben nagy nehézségekkel küzd, hogy azt az első hónapokban alig, vagy épenséggel nem veszik igénybe és hogy a jelentkezők úgyszólván kivétel nélkül vagy csak a betegeknek hozzátartozói, vagy a hatóságok által a gondozóba utalt bűnöző alkoholbetegek. így a wieni gondozó segítségét tevékenységének első évében egészben véve körülbelül 120 esetben vették igénybe, noha e gondozó intézet teljesen nyilvános és mindenkinek, tehát nemcsak egy pénztár tagjainak áll rendelkezésére. Ezzel szemben a budapesti pénztár gondozóját első sorban maguk a betegek keresték fel, akik bírtak annyi belátással, hogy betegségüket az alkoholnak tulajdonítsák. Természetesen ennek oka első sorban annak tulajdonítandó, hogy a betegek egyrészét a pénztár orvosai utalták a gondozóba. Sajnos, csak nagyon kevés orvos és mindig ugyanazok vettek tudomást a gondozó működéséről. De akadt szép számmal oly beteg is, aki saját jószántából, a pénztár plakátjai és hírlapi közleményei folytán kereste fel a gondozót és nem egy esetben a beteg a következő rendelésen magával hozta ivótársát is, sőt az a tragikomikus eset is megtörtént, hogy az egyik beteg barátjának pálinkát fizetett, csak azért, hogy őt a rendelésen való megjelenésre rábírja. A gondozó segítségét a budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár